Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár

6 Wicker Erika fíligrándrótból hajlított apró karikák borítják, hátoldala díszítetlen. Előlapjának közepén 0,7 cm magas, lxl cm nagyságú, négyzet alakú foglalatban barnásfekete üveglap. A foglalat alját az oldalak közepénél egy-egy kisméretű, ezüstdrótból kialakított henger díszíti. A fülbevaló alsó peremére forrasztott hét ugyanilyen kis hengeren átfűzött vékony ezüstdrót kapcsolja a csüngőket a fülbevalóhoz, két vége egyben rögzíti is a karikát az ékszer testéhez. Az egyik fülbevaló viszonylag ép, a másik töredékes, hiányos. A nyolc eltérő nagyságú és formájú flittercsüngő némelyike csepp alakú, néhány darab hiányos, és vannak félbevágott fiitterek is. A csüngőket vékony ezüstlemezből, megközelítően háromszög formára vágták ki, felső részükön kis „fület" hagytak, melyet átlyukasztottak és a flittertestre merőlegesen elfordítottak. Teljes h.: csüngők nélkül 5 cm, csüngőkkel kb. 6,5 cm, a holdsarló alakú test felső átm.: 5 cm. A katymári fülbevalópár röviden üreges, kissé nyújtott lunula alakú, körzáródású karikás, filigránkör-hálós és négyzetes üvegberakásos előlapú, sima hátlapú, hengerdíszes peremű, egysoros flittercsüngős ékszernek határozható meg.

4 A maga nemében egyedülálló: formája ugyanis a balkáni lunula alakú, díszítése pedig az ugyancsak balkáni korongos fülbevalók felé mutat.

5 LUNULA ALAKÚ ÉS KORONGOS FÜLBEVALÓK LELŐHELYEI

6 I. TERÜLET: MACEDÓNIA KÖZÉPSŐ ÉS DK-I RÉSZE Demir Kapija (temető): A több száz sírós temetőben öt sírból nyolc, egy ezüst kivételével bronzból készült lunula alakú fülbevaló került elő,

7 a temetőről ill. a fulbevalós sírok egyéb leleteiről jelenleg nincs több információm. (1-2. térkép; 15. fülbevalók; II. tábla 1-5.) Duriste (?): A Sv. Nikola kolostor területéről a fulbevalópáron kívül arany kereszt-medaillon és egy M PA feliratos aranygyűrű is előkerült. Az ékszereket Marija Paleologovanak, Decanski István király feleségének tulajdonítják.

8 (1-2. térkép; 6. fülbevaló; II. tábla 6.) 4 A hasonlójellegű ékszerek egységes leírása érdekében az alábbi kifejezéseket fogom használni: Alak: lunula (lapos vagy üreges), korong (lapos vagy üreges; felső részén, a karika csatlakozásánál egyenesen vágott, körcikkül, háromszög-kivágásos). Karika: kör- vagy tüzáródású. Perem: díszítetlen, cakkos, henger-, gömb- vagy gömbgúladíszes. Flittercsüngő: egy vagy két soros. Díszítés: filigránkörhálós, üreges félgömbös, rozettás, küllős. 5 Mind az üreges lunula, mind a korongos fülbevalók között vannak egymáshoz igen hasonló és egymástól eltérő példányok is, tipológiai vizsgálatukra azonban a gyakran igen rossz minőségű és/vagy hiányos illusztrációk alapján nem vállalkozhattam. 6 A katymári fülbevalópár analógiáit keresve azokat túlnyomó részt Szerbiában és Macedóniában találtam meg. Bizonnyal a rendelkezésre álló szakirodalom szűkös volta is oka annak, hogy e területen kívül alig sikerült párhuzamokat felkutatnom. Figyelemreméltó azonban, hogy a fülbevalókat elemző vagy közlő tanulmányok is csak szerbiai és macedóniai analógiákra hivatkoztak. A lelőhelyek felosztásánál az egyes területeket maguk a fülbevalók rajzolták ki. A távolabbról ismert két példányt (Grborezi, Vrac) e területi beosztásból kiemeltem. 7 BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1968. 232. 8 ALEKSOVA, Blaga 1966. 83.; RADOJKOVIC, Bojana 1969. 331., 349. és 60. kép