Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Balázs János–Bölkei Zoltán–V. Székely György: A Nyárlőrinc-Hangár utcai széria embertani feldolgozásának eredményei

A Nyárlőrinc-Hangár utcai széria embertani feldolgozásának eredményei 59 sem a temető megnyitásának időpontját nem tudjuk egyelőre megadni. Az eddig feltárt sírokban talált legkorábbi pénz I. Károly (1308-1342) korából származik, de nagyon valószínű, hogy már ennél korábban is történtek temetkezések. A temető megnyitásának, a legelső sírok megásásának pontosabb időpont-meghatározását több tényező is nehezíti. Egyrészt éppen a XIII. században halványul el a halotti obulusadás több évszázadon át élénk szokása és csökken le az egykorú temp­lomkörüli temetők sírjaiból előkerülő pénzek száma, másrészt kevés a pontosabb keltezést elősegítő mellékletek (ékszerek) előfordulása is. Nemcsak a nyárlőrinci, de a legtöbb középkori templomkörüli temető időrendi vizsgálata esetében súlyos problémát jelent, hogy a több évszázadon át történő folyamatos temetkezésekkel, a XV-XVI. században megásott sírokkal a korai sírrétegeket csaknem teljesen el­pusztították, megnehezítve vagy lehetetlenné téve ezek elkülönítését. 9 Hangsúlyoznom kell, hogy a középkori Szentlőrinc nem tartozott a kun szál­lásterülethez, csupán annak szomszédságában feküdt. Ennek ellenére nem kizárt, hogy zömében magyar lakossága mellett idegen, így pl. kun népelemeket is ma­gába fogadott. Az idekerült és a későbbiekben asszimilálódott kunok jelenlétét csu­pán a feltárt sírokban talált tárgyak és a megfigyelt viseleti szokások őrizték meg. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kun és a magyar népesség több évszázados egybeolvadási folyamatában nemcsak a kunok vehették át a helyi magyar ötvösök gótikus stílusban készített és a közeli mezővárosok piacain áru­sított ékszereit és viseleti tárgyait, hanem ezek egy részének használata és viselési módja a kunokkal sokszor érintkező szomszédos magyar lakosság körében is elter­jedhetett. 10 A régészeti anyag feldolgozása folyamatban van és bizonyára számos egybehangzó megállapításra jut a temető most elkészült embertani feldolgozásával. A SZÉRIA ÁLTALÁNOS EMBERTANI FELDOLGOZÁSA Anyag, megtartást állapot A feltárt sírok közül néhány nem tartalmazott emberi maradványokat, más sírokba viszont egynél több embert temettek. Embertani vizsgálatra 483 egyén (ezek között 18 magzat is szerepel) csontvázmaradványai kerültek, de ezen kívül nagy a szórványcsontok száma is. Utóbbiak az egymásra történő temetkezések miatt sírokhoz sem köthetők. A leletek - megtartási állapotuk szerint - nagyon töredékesek. A vázcsontok legtöbbször csak a hosszú csontokra korlátozódnak, a koponyák száma is kevés, és ezek nagy része sem alkalmas embertani vizsgálatok elvégzésére. A csontvázak a SZTE TTK Embertani Tanszékének gyűjteményében kerültek elhelyezésre (10409-10662., 14205-14426. leltári számokon). 9 Hasonló problémával került szembe Horváth Ferenc is a Csengele-bogárháti templom temetőjének feltárása során (HORVÁTH Ferenc 1976-1977. 122.; 1987. 68-69.). 10 A kérdés részletesebb vizsgálata V. SZÉKELY György 2002. 35-45.

Next

/
Thumbnails
Contents