Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Fehér Zoltán: „Erdőn terem, vízen szól” – Kísérlet egy bátyai szerelmi ajándék elemzésére

„Erdőn terem, vízen szól" 397 A sulyok formája és funkciója A mai sulyok elődje egy bunkós végű ütőszerszám lehetett. Ebből alakult ki hengeres-nyeles, táblás alakja. Formája olyannyira megfelelt céljának, hogy így terjedt el Európa-szerte. 20 Hasonló megjelenésűek az úgynevezett kásakavarók. A díszesen faragott kásakavarók - Lükő Gábor szerint - valószínűleg ünnepi alka­lomra készültek. 21 A mosott ruha simítására szolgáló mángorlók is hasonló for­májúak, de ezeknek táblája feladatuknak megfelelően jóval hosszabb. 22 Egy ilyen díszesen faragott mángorlót elemzett szemiotikai szempontból Nóvák László, aki népköltészeti adatok figyelembevételével is igazolva látta, hogy a mángorló díszí­tőelemei a szerelem-párválasztás-házasság jelentéskörébe tartoznak, 23 tehát e tárgy szerelmi ajándéknak készült. A magyar sulyok táblája lehet téglalap, legömbölyített sarkú téglalap, trapéz, alsó és felső oldalán bemélyített trapéz (ilyen elemzett példányunk is) s alul leke­rekített téglalap. 24 A nyele lehet gombos vagy gombtalan hengeres rúd. Dél-Dunán­túlon gyakori, hogy a nyélzáró gomb szív alakú. 25 (Bátyán is akad ilyen.) A sulyok felső végének közepén gyakran találunk hegyesre kifaragott csúcsot vagy virág­szerű díszítményt. Ezek éppúgy, mint az ember alakú kapufélfák hasonló díszítmé­nyei a tárgy nőiségét jelzik. 26 Az ilyen díszítmény mosás közben könnyen letör­hetne, épp ezért csak szerelmi ajándékon alkalmazták. 27 A szerszámnak készült mosófa természetesen dísztelen volt. Mint említettem, kislány számára játékszer­nek is készítettek kis méretű, díszítetlen sulykot. 28 A XIX. század első feléből fennmaradt két bátyai inventáriumban nem szere­pel a mosófa, a sulyok vagy a lapicka. 29 Azért érdekes ez, mert az egyikben két mosószéket is felsorolnak, ami feltételezné a sulyok meglétét is. Aztán meg a leltá­rak egészen apró, szinte értéktelen tárgyakat is számba vettek. Ekkor tehát vagy egészen értéktelennek tartották a mosófát, s följegyzésre sem érdemesítették, vagy nem használtak sulykot, hanem csak alkalmi verőfákat alkalmaztak mosáskor. A sulykot sok mindenre használták. Például szárazbab vagy borsó szemének kiverésére, diótörésre. Ilyenkor a sulyok élével, oldalával ütötték a termést. A ki­selejtezett sulyokkal keverték a disznó moslékját. Leginkább azonban a lúgozott 20 LÜKŐ Gábor 1982. 39. -MNL III. 1980 646-647. 21 LÜKŐ Gábor 1982. 38. Alakjuk, díszítésük feltűnően hasonlít a tuvaiak áldozó kanalaihoz. 45. tábla, IX. fénykép. 22 Uo. 40. és 51-58. tábla. 23 NÓVÁK László 1976. 24 HOPPAL Mihály - VASS Katalin 1978. 25 SAROSACZ György szóbeli véleménye szerint ez a délszlávok sulykaira jellemző. Véleményét cáfolja az a tény, hogy az uszódi (magyar) sulykok nyelét szintén szívforma zárja le. Az itt megjelenő szív forma (maszku­lin) szexuális szimbólumnak tekinthető. 26 FEHÉR Zoltán 1998. 27 HOPPAL Mihály - VASS Katalin 1978. 51, 59, 63, 75, 81, 82, 83. 28 Saját tulajdonom. 29 BL Bátya V. 309/2.

Next

/
Thumbnails
Contents