Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Fehér Zoltán: „Erdőn terem, vízen szól” – Kísérlet egy bátyai szerelmi ajándék elemzésére
CUMANIA 21., Kecskemét, 2005 393 FEHÉR ZOLTÁN „ERDŐN TEREM, VÍZEN SZÓL" Kísérlet egy bátyai szerelmi ajándék elemzésére Bevezetés „ Mi az, erdőn terem, vízen szól? " - tették föl a találós kérdést Hegyszentmártonban (Baranya vm.). Amire a helyes válasz ez volt: mosófa, lapicka. 1 A mosófa valóban szól, a székely népdal szerint szépen cseng. De vajon elmond-e még valamit magáról? A következőkben egy birtokomban lévő bátyai mosófát (sulykot) teszek vizsgálat tárgyává. Vajon mi volt a sorsa, hogyan született, kik birtokolták, mi volt a funkciója, átesett-e funkcióváltáson? A konkrét tárgyon túl azonban számba veszem általában a sulyoknak és használóinak kapcsolatát helyi és magyarországi vonatkozásban egyaránt. Ez természetesen - ugyanebben a perspektívában néprajzi, főképpen folklór adatok megszólaltatását jelenti. Mivel a mosás és a sulyok - ez utóbbi nemcsak szerelmi ajándékként, de általában is - a nőhöz és a szexualitáshoz köthető, felsorakoztatom az e téren elérhető adatokat. Szerintem ugyanis, csakis a valóság sokoldalú kapcsolatrendszerének feltárása révén kaphatunk feleletet kérdéseinkre. Fenntartással ugyan, de elfogadom a kutatóknak azt a megállapítását, hogy a szerelmi ajándékkészítés és ajándékozás újabbkori jelenség népi kultúránkban. Bizonyítottnak tekintem ugyanakkor, hogy az ezen tárgyakon megjelenő díszítőmotívumok legegyszerűbb elemei más jellegű használati tárgyakon korábban már léteztek. A konkrét tárgy formájának és díszítményeinek esztétikai elemzése nem vezet messzire. Még díszítőtechnikája sem ad megnyugtató megoldást. Ugyanakkor valamiféle eredmény elérésével kecsegtet ez a magyar népi díszítőművészet fejlődési vonalából kilógó, régies stílusú, mégiscsak a XX. század elején keletkezett sulyok, ha díszítményeinek üzenetét vizsgáljuk. Meggyőződésem ugyanis, hogy az ősi geometrikus jelek (ősiségüket a kutatók nem vonják kétségbe), de maga a kompozíció is mai tudásunk szerint értelmezhetők, még akkor is, ha azokat alkotójuk nem tudatosan hozta létre. Gyanítható, hogy a gyermekalkotások lelki mechanizmusához hasonlóan ezek is a tudat mélyéről kerülnek a felszínre. Ennek ellenére az általam dekódolt díszítmény-szimbólum-jelentések csak megoldási kísérletnek tekinthetők. 1 BERZE NAGY János 1940. 10.
