Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Kepéné Bihar Mária: „Európa kitsinyben ...” – A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekhez kötődő paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből
372 Kepéné Bihar Mária hogy mint arra többek között Endrei Walter és Zolnay László is rámutatott a Társasjáték és szórakozás a régi Európában című munkájukban, 67 illetve Gunda Béla, aki európai művelődéstörténeti párhuzamait tárta elénk a magyar népi játékoknak, 68 hogy a különböző európai népek játékai egymásnak jól felismerhető variánsai, amelyeknél apróbb eltérések csak a külsődleges megformálásban illetve a velük való játék szabályaiban lelhető fel, lényegükben hasonlóak. így a Szórakaténusz játékgyűjteményének áttekintése kapcsán is hamar arra a felismerésre juthatunk, hogy helyesebb, ha nem nemzetiségi játéktárgyakról beszélünk, hanem az egyetemes európai játékkultúra, különböző, nemzetiségekhez, népcsoportokhoz köthető megfogalmazásairól, változatairól. Ez alól valamelyest azon tárgyak képeznek kivételt, amelyek magukon viselik az adott nemzetiség népművészetének jegyeit is, mint például a Szórakaténusz játékgyűjteményében található hajósi sváb és bunyevácos öltözetű babák, valamint a bukovinai székely vetett ágyacska. Ezeket külön csoportként kezelve, már Kalmár Ágnes is felfigyelt a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményét bemutató katalógusában. 69 A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely népi játékgyűjteményéből származó, nemzetiségekhez, népcsoportokhoz köthető játékokat főként Kriston Vízi József gyűjtötte, de gyarapítói közé tartoztak még Harmath Lajosné, Kalmár Ágnes, Nagy Mari is. A származásukat tekintve, megállapítható, hogy legtöbb játéktárgy a német nemzetiséghez köthető, őket a horvátok, a felvidéki magyarok, a szlovákok, majd a bukovinai székelyek követik. Sajnos egyáltalán nem rendelkezünk játék-gyűjtéssel az izraelitákra, romákra, szerbekre vonatkozóan. A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely játékgyűjteményében található, a Bács-Kiskun megyei nemzetiségekhez kötődő közel 50 játékszer kapcsán összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az egyetemes európai játékkultúra különböző megfogalmazásairól van szó, amelyeknél elsősorban az elnevezés és formabeli különbségek adódnak, funkcióbeliek nem igazán. Különösen jellegzetesek azok az felnőttek életét utánzó tárgyak, melyeken megjelennek az adott nemzetiség népművészeténekjellemzői, ilyenek a babák, kis bútorok, a faragást vagy más típusú díszítést magukon viselő fa játéktárgyak. Az alapvetően hasonló játéktípusokon belül megjelenő eltérő változatok, a változatosság gyönyörködtet elvének megfelelően prezentálják számunkra az egy gyökérből fakadó, mégis sokféleségében élő európai játékkultúrát. ENDREI Walter - ZOLNAY László 1986. 5-24. GUNDA Béla 1981. 65-68. KALMÁR Ágnes 2002. 21-25.
