Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Kepéné Bihar Mária: „Európa kitsinyben ...” – A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekhez kötődő paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből
370 Kepéné Bihar Mária gyermekéletre, játékra vonatkozóan is a saját vagy községi kiadásban megjelent helyismereti munkákban is. Itt példaként most csak a Császártöltés történelméről és néprajzáról szóló kötetet említeném, amely igen gazdag leírást tartalmaz a népi játéktárgyakra vonatkozóan, a helyi megnevezéseket alkalmazva. 51 A helyi honismereti egyesületek és önkéntes néprajzi gyűjtők munkájának mindig is nagy lendületet adtak a különböző néprajzi kézirat és tárgykészítő pályázatok is, amelynek köszönhetően mind a Néprajzi Múzeum Adattárában Budapesten, mind a Katona József Múzeum és a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Adattárában Kecskeméten találunk a nemzetiségi gyermekéletre, gyermekjátékra vonatkozó kéziratokat. 52 A néprajzkutatók és a helyi gyűjtők inspirálásában nagy szerepe volt és van a háromévenként Baján megrendezésre kerülő Bács-Kiskun megyei nemzetiségkutató konferenciáknak is. A néprajzkutatók közül kiemelt figyelmet fordítottak a nemzetiségi játékkultúrára Kriston Vízi József a társasélet és Fehér Zoltán 53 a családi élet kutatása kapcsán, míg folklór gyűjtéseik kapcsán érintették a témát Gyivicsán Anna, 54 Kiss Mária, 55 Tóth Emília 56 és P. Szojka Emese 57 is. Kriston Vízi József, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely egykori igazgatója néprajzkutatójaként a játékot a szórakozás és társasélet témakörben végezett kutatásokat Baján, Dusnokon, 58 Garán, 59 Hajóson és Miskén. A terepkutatások, gyűjtések mellett konferenciákon és oktatómunkájában is többször felhívta a figyelmet a nemzetiségi játékkultúra kutatásának szükségességére. 60 A nemzetiségi falvakban élő gyermekek életére, játékszokásaira vonatkozó hasznos adatokat szolgáltatnak a bajai Eötvös József Főiskolán és a kecskeméti tanító- és óvónőképző főiskolán végzett hallgatók szakdolgozatai, akik előszeretettel választják ezt a témát. A bajai főiskola szempontjából a nemzetiségi játékkultúra témában íródott szakdolgozatoknak kiemelt jelentősége van, hiszen német és horvát nemzetiségi tanítók és óvodapedagógusok képzése is folyik itt. 61 Továbbá az oktatás részét képezi az is, hogy a hallgatók a környező településeken gyűjtéseket végezzenek, és a játékok szövegeit, a mondókákat diktafonnal rögzítsék. 62 51 ARNOLD Erzsébet - KNIPL István 2003. 113-124. A kötet érdekessége még az is, hogy a kötet kiadásakor még egyetemista szerzők a későbbiekben a néprajzkutató, illetve régész hivatást választották. A gyermekjátékokra vonatkozó rész elkészítésében Suszterné Bárth Éva volt segítségükre. 52 Nemzetiségi játékkutatással kapcsolatos kéziratok: JAMA 534-95. KŐHEGYI Mihály: Tollpuska-tollsíp, JÁMA 97-88. UBAVITY Radovan: Egyes délszláv népcsoportok játékszokásai, KJM NA 376-85. SCHÖN Mária: Karácsonyi ünnepkör Hajóson, 1984-es gyűjtés. 53 FEHÉR Zoltán 1996. 216-220. 54 GYIVICSÁN Anna 1985. 55 KISS Mária 1988. és 1991. 115-124. 56 TÓTH Emília 1992. 57 P. SZOJKA Emese 1988. 172-177. 58 KRISTON VÍZI József 1992. 125-130. és Uő. 1999/b. 43-50. 59 KRISTON VÍZI József 1997. 15-22. és Uő. 1999/a. 31-40. 60 KRISTON VÍZI József 1984. 63-68. 61 Az egyik ilyen szakdolgozatot, ami egy Csávolyra vonatkozó gyűjtés, nemrégiben adta ki a főiskola: AGÓCS, Fernanda 2004. 62 Manzné Jäger Mónika főiskolai tanár szíves közlés alapján.
