Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Székelyné Kőrösi Ilona: Egy tanyai gazdaság a XX. század első felében

Egy tanyai gazdaság a XX. század első felében 289 elcsépölni, hanem utóérésre van szüksége a csomóba. Még az asztagba is javul, szépül a gabona. Most meg nincs asztagba. Asztagba hordtuk össze ökrökkel vagy lovakkal. Aztán akkor csináltunk három szűrűt, körülbelül ezer csomót raktunk, ezerkétszáz csomót raktunk egybe, azért, hogy ha mégis tüz is támad. ... Három helyre rakodtunk ilyen ezer-ezerkétszáz csomót, ha az egyik szürü leégne is, a másik már távol lögyön. Volt rá eset, hogy belecsapott a villám oszt leégött egy kazal. Egy asztagba legtöbbször 900 csomót beleraktunk. Ezt két részbe raktuk. A felit, mikor már fölmentünk egész hajazatig, hájazatnak nevezték a tetejit, akkor kezdtük meg a másik felit. Úgyhogy ezt a 900 csomó rozst ezt egy állásba nem is tudta elcsépölni a gép, hanem mikor a felit elcsépölte a gabonának, akkor tolatni köllött a másik felihöz. Cséplőgép csépölte. Az én koromban, az én időmbe kezdődött a cséplőgép, ilyen gőzgépek. A cséplőgép cséptulajdonosoké volt. Lakatosoknak volt a cséplőgépje és amelyik lakatosnak már kettő cséplőgépje volt vagy három is, azok gépész urakat fogadtak, akik jártak a géppel. Azért, hogy elcsépelték valakinek a gabonáját, legkevesebb 5 százalékot, legtöbbet 8-at kértek. Rögtön kivötte belülié, az nagyon könnyű volt, mert mindön zsák külön meg volt mérve, elsőbb a zabnál 50 kiló, árpánál 65, rozsnál 75, tisztabúzánál meg 70 kiló. Ez meg volt úgy beszélve, hogy ez aztán évekön körösztül mönt. Mindég várták a gazdák. A Barna Mihály saját gépjivel járt és annak olyan gazdái voltak, hogy mindön évre vártak rá. A másik Huszárik Mihály volt, az már Köncsögön járt, a homokon járt, emez meg Városföldön járt, a Barna Mihály. Úgyhogy tudta azt, hogy vártunk rá. És hát ez a várás is azért volt, hogy elsőbb is a városhoz közelebb, mondjuk úgy 4-5 kilométernél kezdött, aztán kimönt egész a 20 kilométerig. Hogy üneki ne kölljön kimönni, begyünni, hanem úgy sorba és már tudtuk hogy mikor kerül ránk a sor. Én is, volt rá eset, hogy 5 százalékért is gépeltem, de inkább elgépeltem volna nyolcér, mert az olcsóbb volna. Mert mikor még nyolcért csépölt, akkor még 13 forint volt egy mázsa tisztabúza, mikor ötért, akkor már 9 forint. ...A gőzkazán távolabb állt az asztagtul, nehogy tüz legyen. Itt meg a kád állt, vízzel. Volt ez olyan 10 hektós, vagy több is. A gabonánk egyformán nem tudott teremni, magátul az időjárásiul függött. Mert én is benn voltam abban, amit ma hallok, hogy most nagyobb területöt, többet vetők ebbül a gabonábul vagy emebbül. Az nem azt jelenti, hogy több terem. Az időjárástól függ az, hogy mikor mennyi terem. Attul nem, hogy én mostan azt mondanám, hogy elvetök 80 hold rozsot, és akkor teröm neköm a 80 holdon ugye egy 10 mázsa holdankint, akkor 800 mázsa, no most akkor ha én azt akarom hogy kiegészítsem ezerre, akkor nem azt jelenti, hogy többet vetők jövőre 10 holddal, mert lehet hogy kevesebb terem, mint tavaly a 80 holdon. Én legtöbbször 100-120 zsák rozsot vetöttem, az ennyi hold. 1 zsák, vagyis 70-75 kiló. A mai vetők pedig 100- 120-at vetnek. Mert nem is úgy tudja elvetni, mint mink vetöttünk. A madarak is fogyasztják, aztán meg most nagyon férges a tarló, mert sok marad a tarlón. Elszaporodik a férög. Na most akkor ugye tisztabúzát vetöttünk, ezt elvetöttük még