Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Bereznai Zsuzsanna: A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai (XIX–XXI. század)

224 Bereznai Zsuzsanna Az 1965-1995 közötti időszakban Cser Gáspárné Meggyes (Metzinger) Magdolna, Lencsi néni volt a falu lakodalmas szakácsnője. Minden lakodalomban ő vezette a sütés-főzés előkészületeit, és csütörtöktől szombat éjfélig irányította a munkát. Csütörtökön csak a szárazsütemények készültek: a linzerek és egyéb aprósütemények. A piskótalapokat, a töltelékeket, a kalácsokat (azaz a mákos, a diós, a túrós beigliket), a réteseket (almás, meggyes, mákos, káposztás, túrós) és a csörögefánkot pénteken készítették. A piskótának valót két asszony kavarta egyszerre nagy edényekben. A nagyobb lakodalmak esetén a húsok előkészítése két napot vett igénybe: csütörtökön a borjút vágták le, pénteken a disznókat, a baromfit ebben az időben a rokonok már nem a lakodalmas háznál vágták, hanem mindenki készre pucolva hozta. Csütörtökön délben pörköltet, ünnepi fogást adtak a segítőknek, vacsorára pedig ugyanennek a maradékát fogyasztották. Péntek reggelire a disznóvágásból való friss töltelékeket, hurkát, kolbászt, s az éppen kisült töpörtyűt fogyasztották a segítők. Ebédre disznó- vagy borjúpörkölt volt, a vacsora pedig húsleves májgaluskával, húsos káposzta, kalács és egyéb sütemények. Szombaton reggelire a péntekről maradt húsos káposztát és pörköltet fogyasztották. Az utóbbi tíz évben terjedt el az a szokás, hogy már nem adnak ünnepi ebédet és vacsorát a násznépnek, csak vacsora van. Ennek az az oka, hogy sok a vidéki vendég, akik nem érnének oda a délelőtti esküvőre. A vacsora a délután fél ötkor kezdődő esküvőt követi. Ma már nem kell senkinek a főzési előkészületekkel foglalkoznia, mert nincs már háznál tartott lakodalom, mindenki étteremben tartja. A szomszédos Császártöltésen a XX. század közepéig a keddi napon tartották a lakodalmakat a kocsmában. A módos családok 300-400 fős lakodalmakat tartottak. Az étkezés előkészületei vasárnap kezdődtek. Mészárost fogadtak, akinek vezetésével disznót, birkát és marhát vágtak. A kocsmában folyt a munka, s a kocsmaudvaron felállított sátrakban. A lakodalomba hivatalos vendégek baromfit vittek (tyúkot, libát, kacsát), melyeket ott levágtak, s előkészítettek a másnapi főzéshez. Ez a nap volt a Ziefrputztag, a 'baromfitisztító nap'. Hétfőn a menyasszony, a vőlegény és a fiatalok elindultak a faluba, hogy összeszedjék a tányérokat a meghívott vendégektől - ezért ezt a napot Gscherrzammtagnak is nevezték. A kosarakat a gyerekek cipelték. A XX. század második felétől a szombati lakodalmak esetén az előkészület szerdán vagy csütörtökön kezdődött meg. Ekkor a köleskása helyett különféle süteményeket készítettek: torták, dióbéles, mézeskalács, rádiókrémes, piskótatekercs. Az evőeszközöket pedig a földműves-szövetkezettől lehetett kölcsönözni.

39 MIKS Mária 1968.