Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Bereznai Zsuzsanna: A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai (XIX–XXI. század)
A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai 219 (A menyasszony és a vőlegény küldtek minket, De még inkább a szülők. / Meghívjuk önöket a lakodalomba, Biztosan jöjjenek, ne maradjanak el, Kedden 9 órakor a lakodalmas házba.) A hívogató keresztapa kalapjába, s a mellének gomblyukába rozmaring volt tűzve, mely színes masnikkal volt díszítve. A keresztapa és a fiúcska botot tartott a kezében, s volt náluk egy üveg bor is, mert abból is kellett koccintani. De a háziak is elővették a borosüvegeket, s köszöntőt mondtak a párra. A vőlegény és a menyasszony szülei - egy kis idővel később - is mentek a keresztapa után hívogatni: a menyasszony szülei a saját rokonságához, s a vőlegény szülei is az általuk meghívott rokonokhoz. A szülők tehát külön is megtisztelték a meghívott vendégeket, s ekkor ők kérték fel a segítőket is a lakodalmi ebéd és vacsora elkészítéséhez és az azt megelőző előkészületekhez. Az esküvő előtti hívogatás - ha szűkebb körben is - ma is szokásban van, de a távolabb élő vendégek postai úton kapják meg az esküvőre és a lakodalomra szóló meghívókat. A nyomtatott meghívók készíttetése az 1960-as évektől terjedt el. A szomszédos császártöltési sváboknál sem volt a lakodalomban vőfély, így a meghívás teendőit két 15-16 éves fiú (Brautfiehr) látta el, akik az esküvő napján a menyasszonyt kísérték. A hívogatáskor {Elladong, Hochzeltladd) egy feldíszített, borral teli csutora volt náluk, melyből a házigazda ivott. Amelyik háznál kiürült a csutora, ott a gazda újratöltötte borral. A hajósi sváboknál kétszer volt a hívogatás, az ájládázáz (Eilada). Az első alkalommal, a templomi kihirdetés vasárnapján a menyasszony és a vőlegény mentek hívogatni, melynek szigorúan kötött sorrendje volt: elsők voltak a keresztszülők, a bérmaszülők, a nagynénik-nagybácsik, a testvérek, majd a többi meghívott. A meghívás ekkor csak egy tízperces vendégség keretében történt, ahol bort és süteményt kínáltak. A második hívogatás az esküvő előtti napon, este volt. Ekkor a vőlegény és a vőfély (Reachtgsell) - aki a vőlegény barátja volt - borral teli csutorát vitt magával, s meghívott minden vendéget ismét a másnapi lakodalomba. Ha a csutora kiürült, visszamentek a lakodalmas házhoz és ott töltötték meg újból. A stafírung összeállítása 32 A stafirung összeállításával már jóval a Handgeld előtt elkezdett foglakozni a család. A nádudvari sváboknál a XX. században nem volt külön lajstrom arra Mezőberényben meg volt határozva azoknak az állandó dolgoknak, javaknak a köre, hogy mi tartozott egy menyasszony hozományához: felsőkabát (Muze vagy Pelz), mentét rend szerint, ködmen, rékli, rokolya, 1 borjú vagy tehén - BANNER József 1973. 418.; A rátkai menyasszony hozománya, ha a férje házához költözött: 1 hálóágy, 1 elsőágy, 6 párna és 1 dunna, további 2 párna 1 dunnával, lepedővel, 1 szalmazsákkal, 1 komád, 1 karosláda, ha a férj költözött a feleség szüleihez, akkor munkaeszközöket kapott a szüleitől: 1 kapa, kasza, balta stb. - BENCSIK János - BIRK Ignácné - ENDRÉSZ György 1991. 127-128.; Császártöltésen a menyasszony stafírungját csak a lakodalom utáni szombaton szállítják férjéhez - RÉSŐ ENSEL Sándor 1867. 82.
