Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Gábor Ildikó: Az iparosból lett vállalkozó – Beretvás Pál (1825–1883)

Az iparosból lett vállalkozó - Beretvás Pál (1825-1883) 189 vagy tán inkább vizionaliusok minden zajos kedvben német és országforgató demostratiot vélnek látni: holott nyílt dolog, hogy a forradalmi érzület nem keres nyilvánosságot... " 9б Máskor éji 12 órakor - a csendőrök érkezésekor - bezárta bár kávéházát, de ezután zárt ajtók mellett mulattak vendégei. Kihallgatásakor arra hivatkozott, hogy katonatisztek mulattak nála, akik magukra nézve nem érezték kötelezőnek a zárórát, mivel az csak a polgári rendet illeti. Ez estben azonban már nem menekülhetett meg a bírságolás elől - a rendelet a vendégek között nem tett különbséget, viszont a zárt ajtókon belüli mulatást nehezítő körülménynek számította - tekintve korábbi hasonló vétségeit 15 Ft-ra büntették.

97 Nem ritka, hogy egyszerre több vétség elkövetése miatt hallgatták ki. 1860. július 26-án, a Közbátorsági Osztályon háromrendbeli kihágásért kellett felelnie. Az egyik ellene felhozott vád az ünneptörés volt, mert vasárnap délután, a „szent szolgálat" idején vendéglőjében tekéztek. Ekkor a pesti tapasztalataival próbálta mentegetni magát, hiszen ott már délután egy órakor elkezdődik a játék, így nem tudta, hogy ez tilos.

98 A másik feljelentési pont az volt, hogy egy héten belül kétszer nem tartotta be a zárórát; a járőrözők bár a kávéházában nem, az udvarban azonban találtak cigány zenészeket, sőt vendégeket is. Ekkor - szóbeli meghallgatásakor - egészségügyi okokra hivatkozott: vendégei időben elmentek, cselédei szellőztetés miatt tartották nyitva az ajtót és az ablakokat éjjel 1 órakor. Majd írásbeli - már fellebbezési - kérelmében mást hozott elő: „megfogni nem tudom, miképp követhettem én el kihágást azzal, mert a ' mulattatási szerepből már kiforgatott zenészekkel még beszélgettem a folyosómon? Hiszen, ha ez zárórai kihágás, ugy cselédemmel sem szabad nekem éjente fönmaradnom, 's értekeznem a ' jövő napi teendőkről: hanem aludnom kell, akár tudok, akár nem, nehogy ébrenlétünk, és gyertyázásunk által kihágást kövesünk el. " " Egy rejtélyes haláleset is történ a szállodájában: 1882 áprilisának egyik reggelén Klein Zsigmondot holtan találták a szobájában, halálának oka „mireny", azaz arzénmérgezés volt. Az eset nagy port vert fel, a fővárosi sajtó is írt a „borzasztó" bűntényről.

100 Szomszédaival is többször került vitás helyzetbe. Kezdetben fogadója udvarán - amely a zsidó egyházközség telkével volt határos - ól nélkül tartotta sertéseit, melyek trágyája, száraz időben is elviselhetetlen bűzt árasztott, de esős időben a trágyáié lefolyt az alacsonyabban fekvő hitközség telkére, a templom bejárata elé.

101 Ezután a szállodájához közeli Iskola utcai telkén, ahol lovait és hízóit BKMÖL IV. 1609b. 9236/1860. BKMÖL IV. 1609b. 5334/1858. BKMÖL IV. 1609b. 9366/1860. BKMÖL IV. 1609b. 9366/1860; BKMÖL IV. 1615. 491/1860. BKMÖL IV. 1908b. 5072/1882. BKMÖL IV. 1609b. 11481/1859.