Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Gábor Ildikó: Az iparosból lett vállalkozó – Beretvás Pál (1825–1883)

Az iparosból lett vállalkozó - Beretvás Pál (1825-1883) 179 ban részesült, 's az átutazók e ' tekintetbeni nem helyeslése, csaknem országszertei elhírhedésre kapott. "

31 Azonban már ugyanezen év végén kénytelen a tanácshoz fordulni, a haszonbér egy részének, 1000 Ft-nak az elengedéséért is, mert a Kereskedelmi Minisztérium rendeletei hatására - mely engedélyezte a bortermelőknek saját boraik árusítását - az ő forgalma csökkent és saját számítása szerint a rendelet miatt legalább ennyi kár érte. Ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben ez nem lehetséges, akkor árverés útján értékesítsék ismételten a haszonbérletet. 2 Ez valóban így is történhetett, mert 1857-ben már sógora, Ugrik Mihály a Postasíp haszonbéri " • 33 lője. Kecskemét 1858-ban új vendégfogadót akart létesíteni, azonban „a város fogyatkozott pénzbeli ereje miatt vendégfogadó építtetésre tehetetlennek érezte magát". 34 Kubinyi József felkínálta a városnak a Szentháromság téren lévő házát, amelyről azonban a szakértői vizsgálat kiderítette, hogy nem alkalmas fogadónak az udvar beépítettsége miatt. Beretvás Pál ekkor ajánlotta fel, hogy az újonnan épített házában elvállalná a vendégfogadósságot.

35 A tanács természetesen elfogadta Beretvás Pál ajánlatát, hiszen a fogadó a Nagykőrösi utcán állt, amely ekkoriban a város legnagyobb közlekedési útja volt.

36 A Magyar Királyhoz címzett fogadó 1858. május l-jén kezdte meg működését.

37 Mivel úgy tűnt, hogy Beretvás Pál fogadójában borsosak az árak, ezért a tanács 1862-ben tájékozódott más települések fogadóinak árszabásáról. A beérkezett levelekből kiderült, hogy Nagykörösön egy szoba 80 kr-ba, nagyobb kényelemmel - azaz „tiszta dunyha és vánkus hajakkal" - már 1 Ft-ba került; Cegléden a szobáért 60, a fűtésért 20 kr-t kellett fizetni. Szegeden a díj vásár idején egy személyre 1 Ft 40 kr, két személyre 1 Ft 95 kr, vásáron kívül pedig 1 Ft 5 kr, illetve 1 Ft 45 kr volt. Debrecenben az utcai szobáért 1 Ft 35 kr-t, minden más szobáért 1 Ft-ot, a fűtésért pedig 20 kr-t kellett fizetni. Abonyban az egy ágyas szoba 1 Ft-ba, minden ide beállított ágy plusz 30 kr-ba, a fűtés ismét 30 kr-ba, a gyertya pedig 10 kr-ba került. Ez utóbbi árat tartotta reálisnak a kecskeméti főkapitány is.

38 Beretvás 1870-7l-ben átépíttette fogadóját, melyről büszke öntudattal így írt beadványában: „ ...minden anyagi erőm megfeszítésével, sőt vagyoni hitelemnek is igénybe vételével, köztudomás szerint a Körösi nagy utzán levő eddigis vendégfogadónak használt házamat egy emeletesre a folyó évi tavasz óta felépíttettem s ez 31 BKMÖL IV. 160%. 4866/1856. 32 BKMÖL IV. 1609b. 4137/1856. 33 BKMÖL IV. 1609b. 5611/1858. 34 BKMÖL IV. 1609b. 2007/1868. 35 Ezt a telket már korábban megvehette, hiszen 1857-ben szabályoztatni akarta az itt álló Hrúz-féle házat. (Korábban ebben a házban lakott Petőfi Sándor is nagybátyjánál, Hrúz Mihálynál.) BKMÖL IV. 1609b. 2121/1857; 3575/1858. 36 BKMÖL IV. 1613. VIII. 571. 37 BKMÖL IV. 1609b. 11855/1859. 38 BKMÖL IV. 1609b. 380/1862.