Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Bárth Dániel: Statuta Generalia (1738) – Vallásosság és mindennapi élet Patachich Gábor kalocsai érsek általános rendelkezéseinek tükrében

142 Barth Dániel egykori érseki levéltáros, Winkler Pál nagyközönségnek szánt ismertetői.

6 A kalocsai egyháztörténeti kutatások legnagyobb XX. századi alakját, a XVIII. századi források legszorgalmasabb búvárát Gyetvai Pétert a publikálási lehetőségek beszűkülése, illetve más irányú, elsősorban népesedéstörténeti érdeklődése akadályozta meg abban, hogy átfogó tanulmányokat készítsen a tárgykörben.

7 A kutatási eredmények jelenlegi állását jellemző körülmény, hogy az ezredforduló egyik nagyszabású vállalkozásaként Katona István két évszázaddal ezelőtt íródott egyházmegye-monográfiáját adták ki magyar fordításban Kalocsán, amelynek a XVIII. századi fejezetei (sajnos) valóban máig a legrészletesebb eseménytörténeti leírását adják a főpásztorok tevékenységének.

8 Az „ezeréves" kalocsai érsekség történetének népszerűsítő jellegű, millenniumi apropójú áttekintése nem levéltári forrásokon, hanem a korábbi irodalom helyenként meglehetősen sovány eredményein alapul.

9 Kalocsa másik, valóban újdonsült „monográfiája", amely bevallottan nem vállalkozott átfogó, teljességre törekvő bemutatásra, egyháztörténeti szempontból hiánypótló tanulmányokat leginkább csak a közép- és török kor, legkevésbé a XVIII. század vonatkozásában mutat fel.

10 A bajai ferencesek valóban kincset érő háztörténetének közzététele

11 önmagában még nem pótolja a népi vallásosság XVIII. századi története szempontjából kiemelkedő szerepet játszó szerzetesség pasztorációs gyakorlatának és mentalitásának immár forráselemzéseken keresztül történő feltárását. Az utóbbi években fiatalos lendületet vett hazai egyháztörténeti, művelődéstörténeti és a mindennapi élet vallási aspektusait vizsgáló történeti néprajzi vizsgálatok szele nem hagyhatja érintetlenül a XVIII. századi források tekintetében egyébként magyarországi viszonylatban átlagos adottságú kalocsai főegyházmegye területét. Beszédes példa, hogy az az elmúlt másfél évtizedben egyértelműen kirajzolódó törekvés, amely a viszonylag könnyen kezelhető forrásnak számító egyházlátogatási jegyzőkönyvek kiadására irányult, és jószerével minden hajdani magyarországi egyházmegye vonatkozásában látványos sikerekkel büszkélkedhet, a kalocsai érsekség viszonylatában még csak a kezdeti fázisában tart.

12 Mindazonáltal meggyőződésünk szerint ahhoz, hogy a vizitációk adathalmaza ne csak helytörténeti „érdekességeként vagy kiragadott történeti néprajzi „csemege"-ként hasznosuljon, elengedhetetlen az egyházi törekvések, a különböző szintű rendelkezések szisztematikus és a lehetőségek szerint minél mélyrehatóbb vizsgálata. Az efféle 6 WINKLER Pál 1926, 1927, 1929, 1932, 1933, 1934, 1935. 7 Egyháztörténeti szempontból is haszonnal forgatható: GYETVAI Péter 1987, 1992.

1. 8 KATONA István 2001-2003. II. 9 TÖRÖK József- LEGEZA László 1999. 10 KOSZTA László (szerk.) 2000. " KAPOCS, Nándor - KŐHEGYI, Mihály 1991. Ugyanez utóbb magyar fordításban, mutatóval ellátva is megjelent: KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 2000. 12 Vö. BÁRTH Dániel 1999a, 2003a. 27-32. A kalocsai főegyházmegye vizitációinak katalógusát lásd: DÓKA Klára 1998. A vizitációk elemzésére szintén kevés példa akad: GYETVAI Péter 1992. L; BÁRTH Dániel 1999b.