Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
120 Wicker Erika - Knipl István tartozik a nevezetthez Homokmégy falu népe műveli meg. Adóbevétel (haszil): 1380 akcse, Búza t. 90 kila 1080 (akcse), Kétszeres t. 50 kila 300 (akcse). " 151 Tíz évvel később, 1570-ben sem laktak Zádor pusztán, melynek jövedelme ekkor 1380 akcse volt, a következő elosztásban: búzatized 1120 akcse, keverttized 160 akcse, len- és kendertized 100 akcse. 152 Zádor ekkor „az említett falu közelében, az említett faluból Nagy János és Balázs Tomás és Nádas faluból Balog Bódizsár birtokában (volt, akik) a föld birtokosának tizedet adnak. " 153 Az elnéptelenedett falu lakói távolabbra vándoroltak, vagy éppen a környékbeli településekbe költöztek. Utóbbiak közé tartozik egy Zádori János nevezetű is, aki 1560-ban már Homokmégyen lakott, és szállása és marhái voltak az ugyancsak pusztává vált Pokardon (Polgárdi). 154 Zádor helyét sem romok, sem az emlékezet, sem pedig földrajzi nevek nem őrzik ma már. Mikoviny Sámuel 1743. évi térképe Hajós és Miske között mutatja, 155 Engel Pál szerint inkább az egykori Mure (Mores), Polkart (Polgárdi) és Csala (Csalaegyház) között volt, 156 így területe - egy kis szakaszon legalábbis érintette a mai császártöltési határt. Régészeti lelőhellyel azonban egyelőre még nem tudjuk kapcsolatba hozni a már a hódoltság elején elpusztásodott egykori Zádor falut. KÉLES ÉS ILLANCS Császártöltés déli határában egyelőre nem találtuk középkori települések nyomait, pedig - a környékbeli korabeli falvak egymástól való kb. 6 km-es távolságát tekintve - a mai Kéleshalom nyugati (Kéles) és keleti (Dianes) területén biztosan voltak ilyenek. KÉLES A kélesi major belterületén egy „fel nem tárt régi temető" van, 157 de egyelőre nem tudjuk, összefüggésben van-e a mai Kéleshalom elődjével. Nemcsak a temető ezidáig ismeretlen kora miatt, hanem azért sem, mert Kéles nevű településről nem szólnak ismert középkori oklevelek. Ha volt is itt középkori település, az a hódoltság korára elnéptelenedett. 151 Kalocsa környékének 1560. évi adóösszeírása a szegedi szandzsák részletes defterében (Tahrir defter). VASS Előd 1980. 116.; Rövidítés: t=tized. 152 CSORBA György 2000. 175., 180., 185., 190., 195. 153 CSORBA György 2000. 201.; Nem közli, melyik „az említett falu", (talán Homokmégy, mint 10 évvel korábban), csak Nádast nevezi meg.; Vass Előd szerint 1570-ben csak Nádas műveli. VASS Előd 1980. 176. 154 Kalocsa környékének 1560. évi adóösszeírása a szegedi szandzsák részletes defterében (Tahrir defter). VASS Előd 1980. 116.; Rövidítés: t=tized, ill.=illeték. 155 VASS Előd 1980. 176.; Megjegyzi, hogy „Jelenleg [...] Hajós nk. ÉNy.-i határában bizonytalan(?). " Uo. 156 ENGEL Pál 2002. CD. 157 KARSAI Ferenc 1974. 19. „Hajós közelében levő Kéles-pusztán egyrészt ma is 'kis török temető' és 'nagy török temető ' néven ismernek" egy területet. SÓLYMOS Ede helyszínelése, 1951. 69.269.
