Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

Középkori falvak a császártöltési határban 117 Erről a pénzleletről ma is sok hajósi tud: „A Regr Pista, ezt én láttam, szántott egyszer, akkor az ekéje fönnakadt, és egy fedelet vetett föl. Aztán kiráncigálta a fazekat, nagy fazék volt, még most is látom. Olyan sárga valamik. És a fazék nem volt rozsdás, úgy csillogott körös-körül, mint a tükör. És mennyi pénz! A fazék tele volt pénzzel. Ezüsttel. Az összes pincetulajdonos összegyűlt, akkor meg akartam számolni a pénzt. De rengeteg volt, mind aprópénz. Aztán bejelentette a csendőröknek. [...] ott fönn volt a templom, és biztos egy pap elásta. " 1 „Pénzt szántottak ki, egy egész fazékra valót, kicsi ezüstpénzt, mint a mostani egyforintos. " ni „Én láttam ilyen pénzt, mint most a fillérek, csak vékonyak. " 128 A KÖZÉPKORI HAJÓSSZENTGYÖRGY Sok helybeli úgy tartja, hogy a mai Hajós elődje, a „régi falu az un. Homokhegyen volt, ahol sok pénzt, házalapot, urnákat, III. Béla korabeli pénzeket találtak. [...] A régi Hajós a török világban pusztult el. " 129 A területről később is kerültek elő későközépkori edény darabok.

130 Mai ismereteink szerint azonban inkább arra hajlunk, hogy a Homokhegy Mores faluval azonos, a középkori Hajós pedig nagyjából a mai település területén, attól kissé észak-északnyugatra lehetett. A falu szélső házain túl, a Miskére vezető műúttól jobbra, a régi téglagyár mögött terepbejárás során ugyanis nagy mennyiségű késő-középkori-kora újkori edénytöredék került elő.

131 Közelében van a Szellemhegy, melyről a hajósiak azt tartották, hogy ott szellemek tanyáznak. Egyesek azt is tudni vélik, hogy „valaha temető volt a Szellem-hegyen, azért jártak ott a szellemek"}

32 E helyhez közel fekszik a Harang utca, ahol „mikor a legelső hajósiak letelepedtek [...] állt egy harangláb... " 133 Nem tudjuk, mikor állíthatták ezt a haranglábat, és azt sem, hogy akár a Szellem-hegyen, akár a Harang utca környékén középkori templomra utaló nyomok: téglatöredékek és embercsontok kerültek volna elő. A középkori Hajós temploma jelen ismereteink szerint a mai település központjában lehetett, ahol kertkapálás közben kő- és tégladarabok kerültek elő: „ ...akárhányszor kapáltam, mindig kő- és tégladarabok jöttek a felszínre. Néha fél 126 Oszmayerné közlése. Schön Mária gyűjtése. Az adatok átengedését ezúton is köszönjük. 127 Heipl Ferencné közlése. Schön Mária gyűjtése. Az adatok átengedését ezúton is köszönjük. 128 Heipl Ferenc közlése. Schön Mária gyűjtése. Az adatok átengedését ezúton is köszönjük. 129 Sólymos Ede helyszínelése 1952. KJM RA. 130 D. Szabó Kálmán terepbejárása, 1994. WICKER Erika - HORVÁTH Attila - KUSTÁR Rozália 2001. 49. D. Szabó egy térképvázlatán „Hajós-Sandberg (Keresztúr)" megjelölés olvasható (KJM RA, leltározatlan), mely szerint a Homokhegyet egy Keresztúr nevű faluval azonosítja. Magyarázatot, forrást nem közöl.; Keresztúrt 1548-ban még 21 adófizető család lakta, azután teljesen elnéptelenedik. 1553-ban már nincsenek adófizetői, 1560-ban és 1570-ben még l-l adófizető háztartást jegyeznek fel a defterek, 1578-ra végleg lakatlanná válik. VASS Előd 1980. 166-167.; Keresztúr 1570. évi részletes adózási adatai: CSORBA György 2000. 69. sz. helység. 131 Alföldi Albert bejelentése, 2004. KJM RA. 132 SCHÖN Mária 2005. 155-158. 133 A haranglábról több hajósi is tud: SCHÖN Mária 2005. 167-168. 800-802. pont.