Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
Középkori falvak a császártöltési határban 103 A töltés a szomszédos Hajós község hagyományaiban is él: „Mikor Mária Terézia háborút viselt, itt sok katonáját elvesztette. Mert Hajós körül mindenfelé mocsár volt. [...JA katonáknak hidat kellett verniük. Hosszú hídnak nevezték, mert ez a híd a kanálistól egészen Császártöltésig ment. Most már nincs meg a híd. A hegy alatt vezetett. [-..JA hídnak is Hosszú híd a neve, arról a régi hídról kapta a nevét. Mikor Mária Terézia katonáinak a mocsáron hidat kellett verniük, akkor sok katona belefulladt a mocsárba. Ezért építtette az árváknak ezt a kastélyt itt a faluban. Ezért lett belőle árvaház. " 51 A töltésen és a hídon való közlekedés nem várt nehézségekkel is járt, hiszen „a Mélyvölgy hídja alatt ücsörögtek a boszorkányok, és mikor a kocsikkal át akartak hajtani a hídon, akkor a lovaknak nem volt erejük. " „A Mélyvölgy hídja alól előjöttek a szellemek és fölugrottak a lovak hátára. És akkor a lovak már nem mentek tovább. " * Bár ma már tudjuk, hogy a mai császártöltési határon több középkori település osztozott (3. térkép), a község elöljárói 1860-ban úgy nyilatkoztak, hogy a falu határában, beleértve Csala pusztát is, „ régi romok s történeti nevezetességek nincsenek " 54 Ezt a nyilatkozatot 1864-ben („ ...egyéb nevezetesség a határban nincsen " 55 ) és egy évvel később is megerősítették: „ Régiségek, Romok, sáncok vagy egyéb nevezetességek a határban nincsenek. " 5Ó Éppen 100 évnek kellett eltelnie, hogy a Császártöltéshez tartozó Csala pusztán előkerüljenek az egykori Csalaegyház templomának és temetőjének maradványai. CSALAEGYHÁZ Arról, hogy a Kecel és Császártöltés közötti Csala egyik részén, Középcsalán középkori település volt, már a halasi múzeum megalapítója, Révész György is tudott: „Csalapusztán Halassal nyugatra határos templomhely van. Körülte Kálmán, 3 lk Béla, István, IV Béla és kuntatár pénzek találtattak. Embercsontok közötte apró tengeri csiga hihetően nyakék, rézhajtok. Kis rézkereszt darabok vannak birtokomban, ott vasnyíl, kiskés, varrótű darabok, acél db, vasszegek, különös kődarabok. Itt a templomhely körül lakóhelyek romja is láthatók. " 5 51 SCHÖN Mária 2005. 164., Hasonlóan emlékszik egy másik adatközlő: uo. 171-172. 52 SCHÖN Mária 2005. 164. 53 SCHÖN Mária 2005. 164. 54 Hoffmann Lajos jegyző és Reger János bíró közlése, 1860. HORVÁTH M. Ferenc - SZABÓ Attila 2000. 101.; Csala pusztáról: „Régi romok, történeti nevezetességek, népmondák nincsenek." Hoffmann Lajos jegyző közlése. Uo. 102. 55 Hoffmann Lajos jegyző és Petz Bernát bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984. 77. 56 Hoffmann Lajos jegyző és Koch Vintze „heletes" bíró közlése, 1865. In: PESTY Frigyes 1984. 76. 57 RÉVÉSZ György 1998. 26. Az ún. Révész-jegyzőkönyvek ezen változata a Révész-gyűjtemény 1858-as kiállítása alkalmából készült. Uo. 21.
