Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 121 táján különösen gyakori, 14-15. században már pusztaként emlegetett Árpád-kori települések egyikével számolhatunk.

31 A középkori Pákaszálláshoz legközelebb eső templomos, Árpád-kori település a Bense tanyai lelőhely, mindössze 3 km-re fekszik el az egykori Páka falutól, melyet 2000-ben sikerült térképre helyeznünk. Pusztán ez az oka a Buraegyház pusztával való azonosításnak. A budai szandzsák adóösszeírásai nyomán kiszerkesztett térképek is erre a területre teszik.

32 A 'Bura' török eredetű szó, melynek eredeti jelentése: tevecsődör.

33 A magyar nyelvben már a korai Árpád-korban személynévként találkozhatunk vele.

34 Szvjatoszláv 972-es hadjáratát leverő besenyő fejedelem neveként tűnik fel (bár a név feloldásával kapcsolatban különböznek a vélemények, Dlyossnál Bura formában, de más átiratokban Kúra, Kurja található).

35 A régészeti adatok birtokában tudjuk, hogy a kunok megjelenése előtti időkből származó török gyökerű elnevezésről van szó, így lehetőségként felvethetjük a besenyő eredetet is. Igaz ezen a tájon nincs tudomásunk összefüggő, nagyobb területet felölelő besenyő szállásokról, csak szórványos megtelepedésükkel számolhatnánk.

36 A település nevének besenyő eredete csak egy lehetőség. Az is elképzelhető, hogy még honfoglalás előtti török jövevényszavainak egyike, így az beleillik a magyar névadási gyakorlatba. Van még egy lehetőség a településre névadására vonatkozóan. Mándoky K. István a bura szót kun eredetűnek határozza meg. Nem tűnik valószínűnek, de számításba kell vennünk, hogy egy Árpád kori településre rátelepülő korai, és rövidéletű kun szállásról van szó. Ezen felvetések közül bármelyik természetesen csak akkor jöhet számításba, amennyiben a Bense tanya lelőhely valóban azonos a török adóösszeírásban szereplő Buraegyházzal. Ami biztos, hogy a Kiskunfélegyháza-Bense tanya lelőhelyen Árpád-kori település nyomai találhatóak templommal és temetővel, mely a 13. század folyamán pusztult el. Az egykori település a Budáról induló és Szegedre vezető, a 14. században már biztosan használt királyi út mentén helyezkedett el.

37 Sem régészeti, sem történeti, sem nyelvészeti akadálya nincsen az egykori falu azonosításának a török defterekben szereplő Buraegyház pusztával. A falut a lakói minden bizonnyal Burának hívták a 12-13. században. 31 HORN YIK János 1927. 12. 32 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. Térképmelléklet. 33 FNESZ 648. 34 KANDRA Kabos 1898. 191. 35 GYÁRFÁS István 1870-1885. II. 61. BESEVLIEV, V. 1962. 21. 36 FODOR István 1975. 251. 37 BLAZOVICH László 2002. 51.