Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
78 WICKER ERIKA Megjegyzés: Ivánka középkori, a hódoltság korban rácok lakta településsel és a rácok temetőjével azonosítható. MADARAS f87-93 Л (-) MADARAS „Kincs" Hódoltság kor „Egy rokonommal megismerkedett a háborúban egy török és emlegette, hogy az ősei sok kincset hagytak itt nálunk háború után eljött 924-ben valami írással és a közlegelőn pincét keresett két domb között és máskor egy dombot is nézett, hogy török vonuláskor ott eltemetve sok kincs fekszik benne, mert mellette vezetett egy régi országút a kíjóson, most is meglátszik a helye. Ez az út valamikor Bajától Zomborba vezetett. Az a török ember nem volt tisztában a tereppel és a régi írással, jó helyen járhatott, de nem ismerte ki magát és azzal távozott, hogy kutassuk ki ezeket a helyeket, de az írást nem akarta itt hagyni, csak meghagyta, ha megtaláljuk, írjunk neki, de hát nem kereste senki idáig. " 397 Megjegyzés: A Madaras-paplaposi középkori templom a Kígyós partján fekszik, elképzelhető, hogy ennek közelében ásták el a feltételezett kincset. 87. MADARAS - BAJMOKI U. Templom, temető Árpád-kor, hódoltság kor Zalotay Elemér 1952-ben két templom körüli temető nyomait figyelte meg: „Az egyik a Göbölyjárás nevű határrészben, az egykori Jezer-tó partján, a másik a Telecskai oromparton. Mindkettő mellett sírmező is van. " A néhány év múlva induló leletmentés során ismertté vált a templom és a több rétegű temető 106 sírja. Az egyik sírból gallér fémszálas díszítése került elő. Az 5. sírban fejnéllábnál tégla, 7. sír: „fej fölött, a sírgödör szélére merőlegesen egy fél tégla. A váz bal felén kő- és téglasor a sírgödör oldalához nyomva." 21. sír: „a sír jobb felső oldala terméskővel van kirakva. " 29. sír: „A jobb kéz külső felén, a sírgödör oldalfalához szorítva, kisebb terméskő darab. " 39. sír „A váz medencéjének helyén kő. Nem lehet megállapítani, hogy eredeti fekvésű-e. Lehetséges, hogy eke vitte jelenlegi helyére. " A karcsontokat többnyire a váz mellett, nyújtva találták, az ölbe vagy a deréktájon párhuzamosan elhelyezett karok előfordulása csekély. 399 A leletmentés 15 évvel később folytatódott, és összesen 106 sírt eredményezett. Bár a leletmentés dokumentációjából a temető térképe hiányzik, annyi megállapítható, hogy a korábbi (S-végű hajkarikás) sírok a rátemetésekkel bolygatott részen vannak, s a vázak alkarcsontjai nyújtott helyzetűek. A későbbi sírok bolygatlanok, egymástól távolabb fekszenek, az alkarcsontok a deréktájon keresztben ill. a felső vázcsontokon vannak. Jellegzetes leletek: gyöngydíszes fejékek, kisgömbös és gyöngygömbös hajtűk és bronzgombok, általában a jobb oldalon. Koporsószegek nem kerültek elő, néhány sírban famaradvány jó állapotban maradt meg. Néhány sír padkás kiképzésű volt. „A temetkezés Ifj. Burányi István levele, 1934. KJM RA 69.300. Zalotay Elemér terepbejárása, 1952. TIM RA 203-2001. Kőhegyi Mihály leletmentése, 1960, 1975. TIM RA 213-2001; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 83.; RégFüz. Ser.I. No.29. 1976.66.
