Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
44 WICKER ERIKA használata „...a XV-XVII. század közé esik". 15 „A temető István-megye nevű község temetője volt, melynek első említését 1580-ból ismerjük egy török defterből. " 216 RÁKÓCZI U. 24-36.: „.. .feltártunk 2 sírt, melyekben bronzgomb, vasszegek és iszkábák voltak. A sírok XVIII. századinak látszanak. Nyilván ide is átnyúlott még az a temető, melynek elején néhány évtizeddel ezelőtt még állott a harangláb. Lényegében tehát István-megye nevű falu temetője lehetett és egészen újkori. A további mentést ezért szükségtelennek ítéltem. " 217 Megjegyzés: A négy lelőhely ugyanannak a temetőnek a része lehet. Használatának alsó és felső datálása bizonytalan. Feltehetően hódoltság kori rácok (is) temetkeztek ide. Amennyiben templomra utaló nyomok csak a nagyfokú beépítettség miatt nem kerültek elő, első szakasza a középkori Istvánmegye/Istvánvölgye településhez köthető. 218 4. BAJA - HUNYADI U. Temető Hódoltság kor Gödörásással bolygatott temetőrész öt feltárt sírja alapján „a temető nem kezdődhetett a XVI. századnál korábban, de annak is inkább a vége felé, vagy a XVII. században. A Ballá Antal-féle 1772-es térkép ezen a helyen nem jelöl temetőt, tehát ekkor már megszűnt. Valószínűnek tartom, hogy a török korszakban felgyülemlett szlávok temetője lehetett. Erre mutat a lakosság körében jelenleg is elterjedt „ rác-temető" elnevezés. " A koporsószegek mellett az egyik sírban „...nyakdísz. Felül egy fejes bronztű fogta a szövethez. (Ing nyaka?) Ezen egy kis barna kövekből álló, kereszt alakú sor, melynek végén egy nagyobb fehér, csiszolt gyöngyszem van. " Egy másik sírban „...két szép hajtű (?). Ilyeneket a múzeum már őriz, de hitelesítésük csak most történhetett meg. A 30-as években bekerült tűk szórványok. " A vázak alkarcsontjai a deréktájon voltak. 219 VÖRÖSKERESZT TÉRI ISKOLA: Egy kiemelkedésről - melyet az 1900-as évektől töltésépítésekhez hordtak el - folyamatosan kerültek elő emberi vázcsontok. „Ha temető volt is ezen a helyen, úgy az nyugatra, a valamikori dombon lehetett. Ezt azonban az 1900-as évek elejétől kezdve, több ízben történt töltésépítkezéshez hordták el. " BÉLA KIRÁLY U.: A Béla Király u. - Zrínyi Miklós u. sarkán árokásáskor bukkantak embercsontokra. Az Ény-DK-i tájolású sírban koporsószeg volt. 221 Megjegyzés: A három lelőhely - melyekről templomra utaló nyomok nem kerültek elő, - ugyanannak a temetőnek a része. Azonos lehet az Evlia Cselebi 215 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1960. TIM RA 35-2001. 216 Kőhegyi Mihály jelentése, 1960. RégFüz. Seri. No.14. 1961. 80. 217 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1964. TIM RA 44/2001. 218 Istvánmegye Engel Pál térképén Istvánvölgye névvel szerepel, előbbi elnevezése az 1578-as defterben tűnik fel, ekkor Lstvánmegyében 45 háne volt. Istvánvölgye falut azonban nem az István megyeként ismert településnél, azaz a mai bajai belterület ÉNy-i részén, hanem Bajától ÉK-re, Csávolytól Ny-ra tünteti fel. ENGEL Pál 2002; Iványi István is azonosnak veszi István megyét István völgye településsel. 1678-79-ben István völgye, 1724-ben már István megye elnevezéssel szerepel a falu. IVÁNYI István 1909 I. 79-80. 219 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1962. TIM RA 32-2001. 220 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1962. TIM RA 33-2001. 221 Sultis László helyszínelése, 2002. TIM RA. Leltározatlan.
