Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Székelyné Kőrösi Ilona–Bánóczki Péter: Magyar díszviseletek régen és ma (Kiállítás a Cifrapalotában)

MAGYAR DISZVISELETEK REGEN ES MA 375 hamvakat szállító vonat megállt Kecskeméten is, ahol a város elöljárói és polgárai a vasútállomáson rövid ünnepséggel tisztelegtek a fejedelem és hazatért bujdosó társaik koporsói előtt. Az 1938-as Szent István emlékév egyik legemlékezetesebb eseménye a „Szent Jobb" országjárása volt. Az ereklyét szállító „aranyvonat" érkezését váró kecskemétiek között láthatjuk a díszegyenruhás hajdúkat, és a város előkelő hölgyeit - köztük a polgármester feleségét - díszmagyarban.

5 A régi, történelmi díszöltözetek újjáélesztése, nemzeti díszöltözet megalkotása és egy „magyaros" stílusú öltözködési kultúra kialakítása sokakat foglalkoztatott a két világháború közötti időszakban, különösen a harmincas években. A korszak szellemi életétől elválaszthatatlan törekvések Kecskeméten és a Duna-Tisza közén is megjelentek. Az ekkor divatba hozott - bár a történelmi események miatt rövid életű - férfi és női alkalmi ruhák főként díszítésükben - hímzésminták, zsinórdíszítések, vitézkötések alkalmazásával - hangsúlyozták a magyar nemzeti jelleget. (Nem tévesztendők össze ezek a ruhák a Gyöngyösbokréta mozgalom által elterjesztett, főként amatőr színpadi előadásokon és szüreti mulatságokon viselt „magyaros", „népies" jelmezekkel.)

6 Bánóczki Péter munkái a Katona József Múzeum kiállításán Bánóczki Péter úriszabó napjainkban, a rendszerváltást követő években kezdte meg tevékenységét és eleveníti fel nagy sikerrel a magyar díszviseleteket a mai emberek számára. A 2003-ban Magyar Remek Díjjal kitüntetett mester munkái minden valószínűség szerint szerepelnek majd a XXI. század divattörténetében. Családi és szakmai háttere - édesapja is úriszabó -, egyéni érdeklődése és elkötelezettsége a magyar történelem iránt, valamint az 1990-es évek kedvező tendenciái - pl. a hagyományos viseleteket egyenruhaként újjáélesztő egyházi iskolák újraindulása - szerencsésen ötvöződtek szakmai felkészültségével és kivételes kézügyességével. Bánóczki Péter így vall a mesterségről: „A régen kialakult formájú Atilla, Bocskai, díszmagyar mai napig is kedvelt alkalmi viselet és remélem, a jövőben is az marad, hiszen ez is része a magyar kultúrának. A szép díszítő motívumok, minták alkalmazhatók a mai kor divatjában is. Az egyéni fantázia által kialakított új formák együttesével jól modernizálhatok ezek a régi díszítő megoldások. A régi díszítések, szabásvonalak részletei mindig is fellelhetők lesznek a modernebb zsinóros öltözeteken. A régi szaktudás mai napig lenyűgöz, látva, hogy az akkori technikával és alapanyagokkal, kellékanyagokkal, milyen szép alkotásokat tudtak elérni. Ez inspirál a precíz, sok kézimunkát igénylő 5 Fényképek a Katona József Múzeum Történeti gyűjteményében, leltári szám: 83.11.20., 83.18.7. 6 Az új magyaros viselettel - az úriasszonyoknak szóló, a színházi - és a kézimunkaújságok mellett - a helyi sajtótermékek is foglalkoztak. Lásd pl. Mit akar az új magyar nagyasszony? Készül a nyolcvan nemzetes asszony díszes magyar ruhája. Kecskeméti Közlöny 1935. május 19. 7. old.; Mit jelent a magyaros ruha? Kecskeméti Közlöny 1936. január 5., 4. old.; Magyar ruhacsodák. Hatalmas sikert aratott a Vitézi Asszonyok Társaságának ruhabemutatója, a magyar divatrevü. Kecskeméti Közlöny 1936. január 14. 3. old. stb.