Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Bereznai Zsuzsanna: Levesek, mártások és főzelékek az alföldi sváb paraszti és polgári konyhán

LEVESEK, MARTASOK ES FŐZELÉKEK... 333 környékbeli magyarok a gyümölcsleveseket rántással és tejfellel sűrítették, addig a svábok habarva készítették.

72 BORLEVES Az ünnepi borleves elsősorban a dunántúli paraszti és polgári sváb konyhák specialitása. Az alföldi paraszti konyhákon ritkán ismerték leves néven, de előfordult, hogy tányérból kanalazták a borba áztatott kenyeret.

73 A hajósi sváb parasztok asztalán nem volt ritkaság a bor. Borlevest ugyan nem készítettek, de előfordult az, hogy amikor este hazajöttek a szőlőből, akkor a pincéknél mindig volt uzsonna: ráöntötték a bort a kenyérre, jól megsózták és megpaprikázták. Az is előfordult, hogy decis poharakba mártogatták a kenyeret. Ez mindennapos szokás volt, sokszor ez volt a vacsora. Betegség esetén a bort lefőzték, majd egy gyufával meggyújtották, amikor lobogott a bor - ez egy pillanat alatt el is aludt. A csataljai svábok főztek borlevest {Weinsuppe): először rántást készítettek borssal, pirospaprikával, majd hozzáadták a felforralt borhoz. Pirított kenyérkockákkal tálalták. Hétköznapi levesnek számított. Hartán azt volt a szokás, hogy a disznóvágáskor vagy a lakodalomban a segítőknek hajnalban borlevest (Woin) adtak: a fele rész bor, fele rész víz keverékét cukorral, borssal, szegfűszeggel ízesítették, majd felforralták. Tányérban tálalták: a kenyeret beleaprították, arra merték rá a bort, és kanalazták. Nem levesnek nevezték, csak azt mondják rá, hogy Woin (bor). Az idős ceglédberceliek már csak halványan emlékeznek a borlevesre (Weinsuppn). Pierrer Mihályné Scheffer Mária családjában már csak az öreganyja főzte gyakorta. A borhoz vizet is tett, megcukrozta, s felforralta. Kenyeret aprított a tányérba, leöntötte a forralt borral, s az volt a reggeli. A doroszlói svábok az 1910-20-as években még főztek borlevest, melyet olajon pirított kenyérkockával fogyasztottak. Az is előfordult, hogy forralt vizes borba tésztát főztek.

74 Mezőberényben a kenyér adja speciális sváb jellegét a XX. század első felében még gyakori boros levesnek (Woinprockle), ahol a cukorral ízesített borban kockára vágott kenyérdarabkákat szórtak, pirítatlanul. Ezt többnyire a vacsora kiegészítő ételeként fogyasztották, húsétel után.

75 VAJDA Mária 1981 338. A Baranya megyei Hidason azt tartják: búcsúkor legjobb a borleves, noha mások szerint egy jó húsleves többet ér. (s.gy.)A móri borleves úgy készül, hogy a bort felforralják szegfűszeggel, citromhéjjal. 1 liter borhoz 4-5 tojás sárgáját keverik ki kristálycukorral, habosra, majd tejszínt adnak hozzá. Ha felforrt a bor, mindezt óvatosan hozzákeverik, majd másodszor is felforralják. Kwirzedlivel tálalják, (s.gy.) Egy rendes hidegkúti lakodalomból sem hiányzott a borleves, melyet kelt gyüszütésztával készítettek. (HIDEGKÚTI Mihály 1987 99.) KOVÁCS Endre 2004 45. BANNER József 1973 367.