Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
32 WICKER ERIKA tanúskodott, ekkor szintén 120 éves(!) volt, borsodiból lett dautovai, de születési helye nem ismert. 152 (Lehet, hogy Nicolaus Evitovaczki személyesen is ismerte az óalmási rác temető 56. sírjában 1631 után eltemetett, pénzmellékletes férfit. A bosnyák betelepülés felveti a kérdést, hogy utóbbi talán nem is a vlah-délszlávok leszármazottja volt, hanem már az új népesség egyik képviselője. 153 ) A 17. század következő három évtizedében született, név szerint ismert rácok voltak a baracskai Száva Béli (sz.: 1646) és Veszelin Tatity (sz.: 1641, ő később Monostorra költözött), a dautovai Vuhajlo Gabrilovity (sz.: 1636), a szentiváni Novak Maturusky (sz.: 1638), a garai Marian Dovity (sz.: 1649) és Stajti Raicz (sz.: 1646). A század közepe táján születtek a Madarasról Dautovara települt Pejo Braity (sz.: 1656), a bikityi Szobota Bikityanin (sz.: 1656) és az egy ideig Mélykúton élt Vrano Merkovics (sz.: 1653). 154 Születési helyükről sajnos nem szólnak az iratok, pedig fontos adata lehetne Észak-Bácska korabeli településhálózatának és a lakosság migrációjának. E nevek a legkevésbé sem hasonlítanak a 16. század utolsó harmadának defteréiből ismert nevekre, azaz viselőik nem a II. Szulejmán által betelepített balkániak utódai, hanem az új, bár ugyancsak délszláv eredetű népesség első képviselői közé tartoznak. A végleg vagy csak időszakosan elnéptelenedett falvak száma az új betelepülések ellenére is magas lehetett, de több településen a viharos idők ellenére is tovább folyt az élet. A század első harmadának végén például érdemes volt a magyar végvári vitézeknek Szentivánra és Mátéházra, később Tutfarra (Tótház) és Rimre támadni, és a lakosság állatait (Rimből 60 állatot) elhajtani. 155 A végváriaknak nem szegte kedvét, hogy az érintett települések közelében ekkor már újabb török vár, Jankofdsa palanka is állott. PÁRKÁNYOK ÉS PALÁNKÁK „És a pusztává vált táj felett, a bajai palánk ormán alig másfél évtizeddel később már a győztesek hadijelvényeinek lófarkait lengette a dunai szél. " ' A BAJAI PÁRKÁNY Lehetséges, hogy már másfél évtizeddel a mohácsi csata után, 1542-ben a Dunán Budára élelmiszert szállító török hajókonvoj kikötött Baján, ahol ekkor a bajai párkány elődjének tekinthető erődített raktárát emeltek. 157 Ez az építmény röviddel ezután kétszer is leégett, amikor az egriek 1553-ban és három évvel BÁRTH János 1989c 96. A Bácsalmás-Óalmás, homokbányái rác temető térképe alapján nem látszik törés a temető használatában, az általános mellékletnélküliség miatt azonban a sírok nagy részének pontos datálása bizonytalan. Arra, hogy az 56. síréhoz hasonló koporsószegek vizsgálata hogyan segíthet, egy későbbi tanulmányban teszek kísérletet. BÁRTH János 1989c 95-98. Hasszán budai pasa Eszterházy Miklós nádorhoz 1630 júliusában írt leveléből. VASS Előd 1989 187. VASS Előd 1980 146. „ 1542 óta török erősség és jelenlegi tudomásunk szerint a török építhette. " CSORBA Csaba 1974 188.
