Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bereznai Zsuzsanna: Levesek, mártások és főzelékek az alföldi sváb paraszti és polgári konyhán
LEVESEK, MARTASOK ES FŐZELÉKEK... 317 Hartán is többféle módon készítették a réteslevest (Strudlsupp vagy Reteschsupp). A szegényparaszt családból származó Arnold Jánosné Hauszhen Katalin a rántott levesbe (Oibrennsupp) teszi bele a sült rétest, amit a nyers rétesszélekből sütött meg töltelék nélkül. A felaprított rétesdarabokat negyed órával a tálalás előtt teszi bele a levesbe, ami jól megdagad. Sűrűn szeretik. Schneider Jánosné Helfrich Katalin is a rétestészta lemaradt végéből sütötte üresen, ropogósra. Az asztalról leeső részt feltekerték és újra kinyújtották. Abba nem tettek tölteléket. Az ment a levesbe, levesbetétnek. Ha megfőtt a rántott leves, abba aprították bele és kanalazták. Volt, aki paprikát is szórt bele, de régen nem mindenki, mert spóroltak vele. A réteslevest Kunz Jánosné Letheizer Krisztina családjában is más változatban készítették. Mikor rétest sütöttünk, akkor az utolsó réteslapot nem töltöttük be, csak így összesodortuk és kockákra vágtuk. Csináltunk ilyen alaplevest: kicsike rántást, kicsi paprikát bele, és abba belefőztük a rétesdarabokat. Erre azt mondták, hogy párnácskaleves (Kißchensupp). Ceglédbercelen is nagyon kedvelték hétköznapokon a réteslevest (Strudlsuppn), főleg szerdán készítették. A rétes itt az egyik legkedveltebb ételféleség volt. Gumpl Józsefné Kunszt Rozália így emlékezik erre: Édesanyám mesélte, hogy aratásból hazaküldték, a nagyapám meg annak a testvére, hogy Kati, menj haza, mire hazaérünk, süssél nekünk rétest! De savanyúkáposztást föltétlen! A réteslevesnek - az igazinak - náluk két fajtája készült. Az egyik rétesleves savanyúkáposztából készül. Vízben felteszik főni a káposztát, közben a kinyújtott réteslapba belepötyögtetik a nyers káposztát, utána felgöngyölik. Amikor a leveshez főtt káposzta megpuhult, akkor a feldarabolt rétest belefőzik a levesbe. Majd hagymát dinsztelnek zsíron, pirospaprikát tesznek bele, és azt öntik a levesre - ez a rétesleves. De van egy másik változata is. Először sok sima rántást készítenek, melynek egy részéből rántott leves lesz, pirospaprikával fűszerezve. A rántás másik részéből a kinyújtott réteslapra ilyen rántásos pocnikat tesznek, majd egy kevés nyers savanyított káposzta is rákerül, a rétestésztát fölgöngyölik, eldarabolják, s azt főzik bele a levesbe. A dömsödi sváboknál kétféleképpen készült a rétesleves. A rétesnyújtáskor lemaradt széleket ismét kinyújtották, keskeny, apró csíkokra darabolták, melyeket masniszerűen megtekertek, majd a rántott levesben kifőzték, melybe nyáron paprika és paradicsom is belekerült. Ezzel szemben a tejben kifőzött rétesmasnikkal készült levest cukorral édesítették. A vállaji sváboknál böjti eledel volt általában pénteken a strudlileves vagy táskaleves. A strudli tésztájából túróval vagy krumplival töltött széleket sós vízbe belefőzték, majd őrölt borsból, tejfölből, paprikás-hagymás zsírból készült öntetet kavartak hozzá. 55 CSER VEN YÁK László 1991 161.
