Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bereznai Zsuzsanna: Levesek, mártások és főzelékek az alföldi sváb paraszti és polgári konyhán
308 BEREZNAI ZSUZSANNA vagy nyáron krumplileves meggyes vagy szilvás lepénnyel. Vasárnap is sokszor csak bableves volt, savanyú káposztával, nem jutott mindig húsleves. Az is előfordult, hogy az egyik héten káposztafőzelék volt knédlivel, a másik héten pedig bableves csülökkel, disznólábbal a vasárnapi ebédre. De szegényebb helyeken csak egyfogásos ételek voltak: hétfőn gombóc, kedden paprikás krumpli, szerdán hajában főtt krumpli, csütörtökön krumplis tészta, pénteken bableves, szombaton krumplileves kaláccsal, sós kiflivel vagy pogácsával. Vasárnap pedig vagy húsleves vagy gulyásleves volt, néha birka-, marha- vagy disznópörkölt, melyhez a húst a hentestől hozták. A soroksári polgári konyhákon a hétfő, a szerda és a péntek tésztanap volt, kedden és csütörtökön főzelék-, szombaton és vasárnap pedig húsnap volt. Mezőberényben hétfőn a vasárnapi maradékot egészítették ki, s hetente kétszer volt tésztanap, az egyik a péntek. Nemesnádudvaron reggelire főzték a paprikás krumplit, a tepsis krumplit szinte egész télen, majdnem minden napra, de a vasárnapi reggeli minden háznál ez az étel volt. Télen a szegény családoknál a kemencében főtt meg a leves, mert takarékoskodtak a külön tűzgyújtással. Hajóson ha egy héten véletlenül nem volt bab legalább két alkalommal, akkor a férfiak azt kérdezték: - Na, mi van? Nincs már bab? A paraszt- és polgárasszonyok arra törekedtek, hogy vasárnapra vagy az ünnepekre, ünnepi alkalmakra húsleves kerüljön az asztalra. Mezőberényben máig emlegetik a következő régi szokást: Vasárnap, amikor vége lett a német evangélikus istentiszteletnek, akkor a harang megszólalt, amikor éppen a Miatyánkot kezdte énekelni a pap és a gyülekezet, akkor kezdtek kimenni a templomból, a hátsó sorokból az emberek. Úgy mondták, hogy: - Húzzák a levesnótát... Mert az otthon maradt asszonyok akkor kezdték befőzni a húslevest, amikor megszólalt a harang, azaz akkor kezdték belefőzni a tésztát a levesbe, hogy mire hazaérnek a templomból, a forró húsleves az asztalon legyen... ÜNNEPI SZOKÁSOK A nagyünnepek alkalmával a húsleveseknek jelentős szerepük volt, ez adta meg az ünnepi étkezés fő hangulatát. Az eleki svábok a régi farsangi szokásokat sokáig megtartották. A három farsangi nap során vasárnap tyúkhúsleves volt, a főtt hús hagymamártással, töltött káposzta és zsírban sült tésztafélék. Hétfőn marha- vagy disznóhúsleves, sült disznóhús savanyúsággal, töltött káposzta és csörögefánk. Kedden pedig kakas-, kappan- vagy tyúkhúsleves, a főtt hús mártással, töltött káposzta és fánk. 44 BANNER József - MESTER György 1962 552-553.
