Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bereznai Zsuzsanna: Levesek, mártások és főzelékek az alföldi sváb paraszti és polgári konyhán
298 BEREZNAI ZSUZSANNA A kiegészítő étkezésről szóló adatokban nemcsak a reggeli levest mint rendszeres kiegészítő étkezést említik, de a közös tálból való étkezési szokásról is olvashatunk. 14 II. Joachim brandenburgi udvarában, a XVI. században a reggeli levesosztáskor egy levest kapnak a kamarai urak, egy levest a négylovas urak, egyet a kétlovas urak, egyet az egylovasok, egy levest küldenek az udvarhölgyek, egyet az ifjú úr lakosztályába és egyet a kancelláriába. Az étkezések megnevezésénél megjelenik a reggeli leves (Morgensuppe) és a reggeli kenyér (Morgenbroth) kifejezés. 15 A badeni rendtartásban az ételek szám szerinti felsorolása után hozzáteszik, hogy a leves (Suppe) nem számít külön ételnek, hanem a lé (Brüche) és a hús (Fleisch) egy ételnek számít. 16 Hennebergi Berthold mainzi érsek azt írja elő, hogy mindazon napszámosok, akik Rheingauban fekvő birtokán egész nap a földeken dolgoznak, reggel kapjanak levest kenyérrel, majd délebédre egy tartalmas levest, bőséges mennyiségű benne főtt hússal és zöldséggel, s este húst és kenyeret, vagy valami sűrű levest kenyérrel. A XVI. században egy bajor gróf úgy rendelkezik, hogy a napszámosok és a cselédek reggel többnyire egyenek levest vagy párolt és habart zöldséget, más napokon tejes kását; délben levest, húst, párolt káposztát vagy habart zöldséges főzetet, s tejes kását - azaz négyféle ételt; este pedig kapjanak levest és húst, avagy sült húst párolt, zöldséget, esetleg helyette tejes kását - azaz mindenképpen három fogást. Felső-Bajorországban a kolostorokhoz tartozó majorokban a napi menüből sehol sem hiányzott a reggeli tejleves. A tejlevest rendszerint a vajköpülés után visszamaradt savóból készítették el. Egyébként a XVI. századi német uradalmi rendtartások szerint a kásaételek játszották a vezető szerepet a szolgák és napszámosok étkezésében. 17 A kásákba zöldségeket - főleg répát és káposztát - főztek. De már a reggeli kásákat gyakorta helyettesítették a kenyér+leves, esetleg kenyér+ kása kombinációkkal, miként ezt a XX. század elején már majdnem mindenki megtette. 18 Egy 1618-ban készített rendtartásban Miksa bajor herceg kastélyához tartozó major napszámosai számára a hétfői napokra búzából főzött kását, aludttejből levest, délre káposztát, zöldborsót, s kását (melybe körtedarabokat főztek), estére káposztát és tejet rendeltek. Kedd reggelenként kását és ciberelevest, délben káposztát, rántott levest, főtt tésztát, este káposztát, répát, tejet ettek a napszámosok. Szerdán reggel búzából főtt kása, aludttejleves, délben káposzta, sült hús, búzából és rozsból készült kása, este káposzta, árpakása és tej következett. Csütörtökön reggelire búzakását és rántott levest, délben káposztát, sült szalonnát, stercet, este káposztát, répát és tejet adtak. Pénteken ismét aludttej levest adtak a 14 KUTI Klára 1995 428. 15 KUTI Klára 1995 428. 16 KUTI Klára 1995 430. 17 HOFFMANN Tamás 2001 134-135. 18 HOFFMANN Tamás 2001 138.
