Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés

272 MERK ZSUZSA - RAPCSANYI LASZLO Dr. Óhegyi Géza - aki Rapcsányi Jakab testvérének, Vilmának unokája ­gyakran megfordult gyermekként Jánoshalmán, a bajai házban s Szegeden is. A vele folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Jánoshalmán nagy névnapi ünneplések voltak, „borjúpörkölt, terítve az ebédlőben", egy 24 darabos pohárkészlet is az asztalra került, mely a millennium évében készült, rajta a felirat: „Éljen a* magyar vezényszó!" Ezt követően Baján és Szegeden már nem volt nagy társaság. „Baján a Kaszinóba mindennap eljárt - délben érte kellett mennem -, de a bajai házba már nem jött annyi vendég." Érdekes, s talán Rapcsányi Jakabra és feleségére jellemző történetet mesélt el Óhegyi Géza. „1933-ban felvittek Pestre, majd a Jamboree-ra, Gödöllőre. A szegedi szabadtéri játékokat aztán megszenvedtem, mert fel kellett készülnöm Madách Az ember tragédiájából. Jakab bácsi megkövetelte, hogy minden fejezetről írjak. Nemcsak olvasnom, írnom is kellett." 55 A Jánoshalma után a nagyobb városokban a nyugdíjas orvos már nem tudta igazán megtalálni helyét. Szegeden érték a háborús évek. Óhegyi Géza visszaemlékezéseiből tudjuk - a háború alatt Szegeden járt egyetemre -, hogy életvitelüket jelentősen befolyásolták a nehéz idők. Rapcsányi Jakab felesége „ nem volt egy nagy szakácsnő, Jánoshal­mán nagyanyám főzött. De Szegeden Bella néni nagyon finom tökfőzeléket készített, tökből ragyogó húslevest főzött, melaszból valamiféle süteményt is." 56 Rapcsányi Jakab 1946. augusztus 6-án halt meg, a szegedi evangélikus anya­könyv szerint „gyomorbélhurut"-ban, amit a korban ukrán betegségnek hívtak. 57 Szegeden, a Bajai úti protestáns temetőben temették, a még életében vásárolt sírhelyen, melynek akkor egyetlen halottja volt, Rapcsányi Jakab testvére, Vilma. (Jánoshalmán hunyt el 1934-ben.) A sírkövön Lichtlerné Rapcsányi (Rapp) Vilma­ként szerepel, holott ő leánykori nevét nem magyarosította. 58 Rapcsányi Jakab felesége 22 évvel élte túl férjét. Nehezen élt az özvegyi nyugdíjból, bérbe adta a zongorát is. Társa halála után azonban hamarosan feltűnt „bizonyos illetékesek­nek", miként is élhet egy orvos özvegye Szeged belvárosában egy háromszobás lakásban. A naponta templomba járó, „klerikális" idős hölgyet kilakoltatták. Az Apponyi utcában lévő kisebb lakásból a Fekete-házra látott, ahol férjével élt. De ezt is kiigényelték, s a Rózsa utcába kellett költöznie, a város szélére, egy még kisebbe. Sorra adogatta el a bútorokat, a zongorát, a tekintélyes könyvtárat, hogy megélhessen. TIM Adattár, 3592.2004. TIM, Adattár 3592.2004. Valószínűleg vérhas, dizentéria. Óhegyi Géza visszaemlékezése, TIM Adattár, 3592.2004. Kutatásaink során nem tudtuk kideríteni, hova is temették Rapp Vilmát. A jánoshalmi katolikus temető nyilván­tartásában nem szerepel, de nem találtuk nyomát az aprócska protestáns temetőben sem, az exhumálásra vonatkozó adat sincs. Lichtlerné Rapp Vilma a szegedi evangélikus temető parcellakönyvében sem szerepel. - A szegedi evangélikus halotti anyakönyv bejegyzése szerint Rapcsányi Jakab apja is Rapcsányi - holott ő sem magyarosított -, és kitöltetlen maradt születési helye (mely Bulkesz) is. Ezúton is megköszönjük a jánoshalmi katolikus plébániahivatal, valamint Cserháti Sándor szegedi evangélikus tiszteletes önzetlen segítségét.

Next

/
Thumbnails
Contents