Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése
250 KÜRTI LASZLO 1946-os választáson, amikor a baloldali blokk a szavazatok 59,8%-át megszerezte az ország jövője megpecsételődött. 102 Ladánybenén az iskola államosítása, az egyesületek és katolikus szervezetek betiltása ellenére a templomépítés tovább folyt. Ezt a plébános összekapcsolta még a Kiskunfélegyháza melletti pálosszentkúti és váci pünkösdi zarándoklattal. 1947 augusztusára sikerült a templom falát befejezni és augusztus 20-án a koszorú ünnepséget megtartani. A nagy napon a volt Hangya üzletvezetőjének, Gyuricza Antalnak a szervezésében a „Lányok" című színdarabot tanulták és mutatták be nagy sikerrel a ladánybenei ifjak. Ennek bevétele tisztán kétezer forint volt! Nagy József és neje (Danics Erzsébet) egy aranyozott cibóriumot ajánlott fel a készülő templom számára. A tető befejezéséhez palajegyet készítettek, de ebből kevés összeg folyt be és a pénz jórészét a pünkösdi perselypénzből tudták biztosítani, amiből a cserepet és faanyagot végül megvásárolták. A padokat a tatárszentgyörgyi templomból vették meg. A sok munka és a megfeszített tempó miatt Kovács Pál 1948 tavaszán megbetegedett és helyettesítésére a püspök a magyarnándori káplánt, Juhász Pált, kérte fel. Ekkor a politikai támadások már komolyan folytak és a helyi kántor többször elbocsátással fenyegették. 103 A sok munka, fáradozás azonban nem volt hiábavaló: 1948 tavaszán az újonnan szervezett Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 3000 forint segélyt adományozott, ugyanakkor a váci püspök 1948 augusztusában 3748 forint adományról értesítette a ladánybenei plébánost, amellyel a templom befejezéséhez járult hozzá. 104 Még ebben az évben november 7-én délelőtt dr. Pétery József váci megyés püspök felszentelte a Boldogasszonyról elnevezett új templomot. 105 A szentelés előtti napon még húsz asszony fáradozott a templom belsejének kimeszelésén. Az épülő templomról a lajosmizsei fényképész, Bárányi Pál, egy fényképfelvételeket készített. A fénykép szépen illusztrálja, egy templom születését, jóval a település létrejötte után. Ami azonban fontos a fényképfelvétel mögötti rejtett tartalomról az az, hogy a templom felszentelését egy évszázados folyamat kellett, hogy megelőzze. Összefoglalásként érdemes kihangsúlyozni több tényezőt, amelyek meghatározták a település létrejötték. Mint más felső-kiskunsági települések történelmében is (Kocsér, Jászkarajenő, Lajosmizse, Kerekegyháza), a település hivatalos létrejöttét megelőzte egy hosszú folyamat, amely a pusztákra kiköltöző népesség kialakulásából és a környékbeliek lassú beszivárgásából jött létre. A valamikori jász pusztákon eredetileg egy igen erős öntudattal bíró és (valószínűleg?) endogám házassági rendszerben élő jász nagycsaládrendszer alakult ki. A kezdetleges SZABÓ Imre, 1988, 62-63. Kovács Pál levele Vácra, Schola Ladánybene, 1948. június 6., Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Vác. Levél a Magyar Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól a ladánybenei kat. egyházközségnek, 1947. március 24., Ladánybenei Plébánia Irattára. József püspök levelei Kovács Pálnak, 1948. október 7. és december 4. és A ladánybenei róm. kat. lelkészség története 1937. szeptember 5.-től, 55-57, Ladánybenei Plébánia Irattára.
