Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése
EGYHÁZTÖRTÉNET ES POLITIKA... 243 esperes rögtön elengedett. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Mihálovits Ernő a lelkészi fizetés mellett még úgynevezett „kongruapénzt" is kapott évi 436 pengő ősszegben az Országos Katolikus Kongruatanács döntése alapján. 69 Kétséges, hogy erről a ladánybenei híveknek volt-e tudomásuk, vagy sem. A ladánybenei katolikus egyházközség szervezeti szabályzatát a főhatóság 1936. február 16-án hagyta jóvá. Ez segített abban, hogy az önálló lelkészség létrejöhessen. A szabályzatot az 1934-ben megválasztott egyháztanács hagyta jóvá. Hogy nem mindenben vezette nyáját a plébános a szabályoknak megfelelően bizonyítja, hogy az egyháztanács tagjainak megbízatása 1937-ben lejárt, de még 1940ben sem történt meg az egyháztanács tagjainak újraválasztása. Mihálovits Ladánybenére egyik káplánját (Oláh Károlyt) jelölte, de a püspök nem őt, hanem az akkor Cibakházán szolgáló Fekete Andrást nevezte ki, aki 1937. szeptember l-jén vette át hivatalát. Ladánybenén ünnepi nap lett az első papjuk megérkezése, amelynek formáját és idejét lényegében a lajosmizsei esperes, Mihálovits Ernő szervezte meg. Az új pap bevonulását így örökítette meg a plébános: „Gerébyék hintóján indultunk szept. 5-én Ladánybene felé tikkasztó hőségben, fullasztóporban. A határon magyar ruhás lovasok vártak bennünket, a falu aprajanagyja fényes ünneplőben. A község népe nevében a főjegyző úr: Baráth Demeter fogadott és üdvözölt. A beköszöntő beszédem és a szentmise után a főszolgabíró (Szántó), az elöljárókkal és a többi előkelő vendégekkel tiszteletüket tették, a még teljesen üres lakásunkban; üdvözletek sora hangzott el: az elöljárók, tanítók, szülők, gyermekek, stb. nevében. Ünnepi ebéd a gazdakörben. " Az új pap első feladata egy kocsmai verekedés áldozatának temetése volt. A missziós munkán ez nem változtatott: hatalmas lendülettel látott a papi munkához, annak ellenére, hogy még mindig a szükségkápolnában kezdte meg működését. Berendezések, misekellékek és ruhák vásárlása és a kápolna átalakítása volt napirenden. Fekete András az év végén már népmissziót tartott a kecskeméti ferencesrendi missziós páter, Timár Máté vezetésével: ennek alkalmával „a szentgyónások száma 100 felül volt és 9/10-ed részben a tanyavilág lelkes hallgatója volt a főtisztelendő Páternak." 71 69 Váci püspöki levél Mihálovits Ernő kanonok, esperes-plébánosnak Lajosmizsére, Ladánybene Irattára, Egyházi ügyek, 1936. november 10. A levélben van az eredeti Kongruatanács döntésének másolata is Budapestről 1936. november 5-i dátummal ellátva. 70 A ladánybenei róm. kat. lelkészség története 1937. szeptember 5.-től, 6-7, Ladánybenei Plébánia Irattára. 71 Fekete András jelentése Vácra, 1937. december 14., Ladánybene Irattára. Ez elírás lehet, mert a História Domusban az áll: „a népmisszió eredménye: 980 szentgyónás és 1100 szentáldozás." A ladánybenei róm kat. lelkészség története 1937. szeptember 5.-től, 18, Ladánybenei Plébánia Irattára.
