Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése

CUMANIA 20., KECSKEMET, 2004 227 KÜRTI LÁSZLÓ EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS POLITIKA: LADÁNYBENE BETELEPÜLÉSE 1 Ladánybene történetével mostohán bánt a Duna-Tisza közi települések kutatá­sa. A Felső-Kiskunságban Szabadszállás és Kunszentmiklós rendelkezik jelentő­sebb történeti, néprajzi irodalommal. A pusztákból létesült 19. századi alapítású községek (Kerekegyháza, Jászkarajenő, Kocsér, Lajosmizse. Ladánybene) történel­me azonban még sok értékes információval szolgálhat a Kiskunság kutatói számára. 2 Ladánybene marginalizált helyzete azért is furcsa mert Benepuszta ­ahogyan akkor még nevezték - igen korán jelentős helyet vívott ki magának a honfoglaláskori leletekkel, amelyek ma a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak. A Bene-vitéznek tulajdonított kincsekről már 1835-ben értesült az érdeklődő magyar közönség. 3 Ekkor azonban a terület még Jászladany birtokaként állattartásra hasznosított puszta volt. Feltételezhető, hogy a község késői, 1907-es alapítása, nem kecsegtetett különösebb gazdag történelmi és néprajzi lehetőségekkel és ezért sem fordult figyelem a község múltja iránt. A jelen dolgozat célja, hogy Ladány­bene történelmének egyes, ez idáig feltárt, részleteit bemutassa. Azonban az adatközlésen túl érdekes történeti és történeti-néprajzi kérdéseket vet fel a község 19. századi múltjáról, a betelepülő népesség vegyes származásáról, és az egyház és a politikai közösség - néha igen eltérő - szerepvállalásáról. A Jászladany tulajdonába került Bene lényegében egy sajátos pusztai állattar­tás lehetőségének a kezdetét indította el. A terület a redempciótól egészen az utolsó lehajtásokig - tehát mintegy 130-140 évig - Jászladany tulajdonát képező puszta. Az önállósodás nem volt egyszerű és különbözött Lajosmizse 1860-as évek törté­netétől, amikor is a helyiek a jász anyaváros (Jászberény) elszakadásáról döntöttek. Bathó Mór 1869-ben a Jászkun-kerület népszámlálásakor Benepusztáról gyér adatokkal rendelkezik, ám ekkor még a három puszta - Bene, Lajos és Mizse - egy ' A jelen tanulmány egy nagyobb helytörténeti kutatás része. Az itt közölt adatokat különböző levéltárakból (Budapest, Vác, Kecskemét, Szolnok), és helyi - sokszor családi - iratok segítségével tudtam összeállítani. 2 A terület történeti-levéltári forrásainak bemutatását lásd BENEDEK Gyula - KÜRTI László, 2004. A további tanulmányokat lásd KÜRTI László 2003 a, b, c, 2002 a, b, 2000, és KÜRTI László és Hajdrik Sándor, 2001. A dolgozatban a középkori és a redempcióval Jászladany tulajdonába került Bene történeti hátterét nem vizsgáltam. 3 WADASSI Jankovich Miklós: Egy magyar hősnek, hihetőleg Bene vitéznek - ki még a X. század elején Solt fejedelemmel I. Berengár császárnak diadalmas védelmében Olaszországban jelent volt - újonnan felfedezett tetemeiről s öltözetének ékességeiről. In: A Magyar Tudós Társaság évkönyvei. Második kötet 1832-1834. Budán 1835. 281-296. A terület régészeti kutatásainak eredményei nem tartoznak a jelen dolgozat témakörébe, és ezért azt nem taglalom. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeinek felső-kiskunsági feltárásai jól ismertek.

Next

/
Thumbnails
Contents