Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája
CSÁSZÁRTÖLTÉS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA 193 terepbejárás során tehát több tömbben sikerült megfigyelni a kora középkori (Árpád-kori) megtelepedést. A települések nagysága, s - Csalaegyház kivételével neve sem ismert. KÉSŐ KÖZÉPKOR A késő középkor időszakára keltezhető települést Császártöltés területén csak Csalaegyház (Középcsala IX., 30. Ih.) 68 környezetében feltételezhetünk. A templomhoz tartozó települést azonban - feltehetőleg a terület magas fokú erdősítettsége miatt - egyelőre nem sikerült megtalálni. A templomon kívül egyedül a két XVI. századi éremleletet 69 (57. és 58. lelőhely) és a Kiscsala-Útőrház I. (10. Lh.) területén előkerült néhány cserepet datálhatjuk e korszakra. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a külterület közvetlen határában, a szomszédos községek területén, több középkori település nyomai is megtalálhatók. Ezen települések a középkori Csákány fő 70 , Mores 71 , Polgárdi 72 és Zádor 73 falvakkal azonosíthatók. A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KORSZAK SZERINTI MUTATÓJA Őskor Rézkor Bronzkor Kelta Szarmata Avar Arpád-kor Középkor 1 X X X X X 2 X X 3 X 4 X X X X 5 X 6 X X 7 x X 8 X 9 X 10 X X 11 X 12 X 13 X 68 A templom második építési korszaka származhat e korszakból. 69 Az 57. lh anyagában található érmek legkorábbi darabjai 1503-ban készültek, míg legkésőbbi darabjai 1526. évre keltezhetők. Az 58. lh. anyagának összetétele nem ismert. Az 57. lh. anyaga alapján feltételezhetjük, hogy az éremlelet a mohácsi csata időszakában kerülhetett a földbe. 70 Wicker Erika véleménye szerint Csákányfő feltehetőleg azonos a Hajós-Kloster Kass lelőhelyen talált templommal és a hozzá köthető településsel. A lelőhelyet az 1980-as években tereprendezés közben egy pincetulajdonos találta meg: „egy 100x100 cm-es falazott oszlopot talált, mely igen erős volt, mert bár lapos téglából építették, de meszet szórtak közé és leöntötték. Ettől az oszloptól két irányban indultak 80 cm széles falak, derékszögben. [...] A környéken rengeteg csontváz volt, a földszínétől 20-30 cm-re." Wicker Erika helyszínelése, TJM Irattár 20/1995, TIM Irattár 119/95, Kőhegyi Mihály helyszínelése 1995. TIM RA 237-2001. 71 A település a mai is használatos határnevek szerint a hajósi határ ÉK-i, Császártöltéssel és Homokméggyel határos területén, az ún. Morcsi dűlőben lehetett. 72 BICZÓ Piroska 1984. 33. 73 ENGEL Pál 2002. szerint Hajós É-ÉK-i határában helyezkedett el.
