Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája
CSÁSZÁRTÖLTÉS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA 185 pas tálaknak néhány töredéke került elő, jellegzetes áttört csőtalp- és peremtöredékek formájában. A Tiszapolgári kultúra hagyományait a középső rézkori Bodrogkeresztúri kultúra népessége folytatta. Bár e kultúra leletei a terepbejárás során nem kerültek elő, feltételezhetjük, hogy a terület ekkor sem volt lakatlan. (Kalocsa környékén, a Duna medrében e kultúrához köthető, ellentett élű rézcsákányt találtak. 17 ) A késő rézkorban a község területén a Badeni kultúra népe telepedett meg. A legkorábbi letelepedők a kultúra Bolerázi-csoportjának tagjai voltak. A csoport a Dunántúlról kiindulva Közép- és Kelet-Szlovákián illetve a Duna-Tisza mentén át eljutott a Nagyalföldre. 18 A Bolerázi-csoportm jellemzőek a belső oldalukon kannelurás tálak, vállukon végigfutó bevagdosásokkal, gyakran hasukon halszálkamintákkal. A tálakhoz hasonlóan gyakoriak a kettős vagy hármas ujjbenyomkodással, bevagdalással tagolt bordasor díszítésű fazekak. Lakóhelyeik gyakran elkülönültek a klasszikus Badeni kultúra telepeitől, s a korábbi rézkori kultúrákhoz hasonlóan elsősorban vízpartok mentén húzódó magaslatokon voltak. Császártöltés területén is az egykori mocsaras területek szélén húzódó magasparton található meg két lelőhelyük (Újtemető I. (1. lh.), Százas istálló I. (4. lh.), mindkettőn jelentős klasszikus badeni megtelepedés is kimutatható. Az említett lelőhelyeken a leggyakoribb leletek a kettős és hármas tagolású, ujjbenyomkodással díszített bordákkal tagolt fazekak oldaltöredékei. A korai Bolreázi-csoport után, a területen megjelent a klasszikus Badeni kultúra. Népessége a korábbi rézkori kultúrákhoz hasonlatosan nagyállattartó életmódot folytatott, de kismértékben már a földműveléssel is foglalkozott. A legelők romlásával, a megművelt földek talajának kimerülésével a badeni kultúra emberei is újabb területre költöztek. Ezzel magyarázható, hogy viszonylag nagy számú, de nem egyidejű lelőhely maradt utánuk. 19 Területünkön négy lelőhelyen - Újtemető I. (1. lh.), Százas istálló I. (4. lh.), Kiscsala, Csala csárda II. (6. lh.), Kiscsala, Csala csárda IV (8. lh.) - sikerült a badeni megtelepedést kimutatni. A lelőhelyek mind a magaspart szélén találhatók, a 6. és a 8. lelőhely pedig a magaspartra merőleges egykori patakmeder két oldalát alkotó dombsorhoz is kapcsolható. Edényeiket finom, jól kidolgozott agyagból készítették, s jellemzőek a változatos formák (kétosztatú tálak, halbárka alakú edények, függesztőedények, talpas poharak), a kannelurák, subkutan fülek illetve a bekarcolt, bebökdösött díszítések, melyeket időnként, inkrusztációval tettek még díszesebbé. 20 17 GALLINA Zsolt 1986. 12. 18 ECSEDY István 1975. 260. KOREK József, 1985. 204. 19 BICZÓ Piroska 1984. 21. 20 BANNER János 1956.
