Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája
184 KNIPL ISTVÁN tosan csökken, ezzel párhuzamosan a tölgyes aránya nő. A lágyszárúak közt a zóna alsó felében a fűfélék (Poaceae) és az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) dominálnak, majd ezek helyét 258 cm fölött az ürömfélék veszik át. Gabonafélék pollenjeit először a 238 cm-es rétegben észleltek, de ebben a zónában a Triticum-típus (búza) még nem fordul elő. A lágyszárú zónában a gabonapollen megjelenésével párhuzamosan megnő az emberi tevékenységre (taposásra, legeltetésre) utaló pollenek száma: a csöves virágú fészkeseké (Compositae), a boglárkáké (Ranunculs acris), az orbáncfűé (Hypericum), a vadkenderé, a komlóé (Cannabis/Hunulus-típus) és a rezedáé (Reseda). A pollenösszetétel alapján ebben a zónában lokálisan bokorfüzes partmenti növényzet rekonstruálható, míg a magasabb területeket erdei fenyővel elegyes kevertlombú erdősztyepp borította. A füves puszták részaránya azonban mindvégig magas. A pollenösszetétel arra utal, hogy a területen sztyepp-sztyepp váltás zajlott le. A 3. pollenzónában a 156-210 cm között a fűfélék aránya újból emelkedik, az üröm aránya pedig csökken. Az emberi tevékenységre utaló taxonok nagy számban fordulnak elő, a fajok köre pedig bővül: porcsin keserűfű (Polygonum aviculare), madárhúr (Cersatium-típus), lándzsás útifű (Plantago Lanceolata), szegfű (Dianthus-típus), csibehúr (Spergula), csalán (Urtica). Gabonapollenek (Triticum) a zóna minden mintájából előkerültek. A fásszárúak közül a hárs eltűnik, a szil és a tölgy erőteljesen visszaszorul. Helyüket a hűvösebb, kiegyenlítettebb klímára utaló bükk (Fagus sylvatica), a gyertyán (Carpinus betulus) és a jegenyefenyő (Abies alba) veszi át. A korszakban az erdők aránya nem éri el a 20%-ot, területük tovább csökken a füves pusztákhoz képest, melyek a meder környezetében levő szárazulatokon erősen bolygatott, elsősorban taposott, legeltetett rétek formájában lehettek jelen. A zóna anyaga minden tekintetben az emberi beavatkozás nyomait viseli magán, valószínűleg a meder közelében szántóföldek voltak. 14 RÉZKOR 15 Az őskörnyezeti vizsgálatok alapján tehát Császártöltés területén az emberi megtelepedés első nyomai a talajmintákban is kimutathatók. A terepbejárás anyaga alapján ezt a kora rézkorra tehetjük. A legkorábbi leletek a kora rézkori Tiszapolgári kultúrához köthetők. A kultúra nagyállattartó népessége rövid életű telepeit az árterek partján található dombsorokon alakította ki. 16 Nincs ez másként vizsgált területünkön sem, mivel a magaspart kiváló megtelepedési helyet kínált a különböző korok embereinek. A Tiszapolgári kultúra jelenlétét a Százas istálló III. (21. lh.) területén sikerült kimutatni. Itt a kultúra jellegzetes kerámiatípusának, a csőtal14 SÜMEGI Pál 2001. 15 Az őskori lelőhelyeket lásd. 2. ábra 16 GALLINA Zsolt 1986. 12.
