Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 143 nyomaitól távolabb is találtunk köveket és mindenfelé elszórva nagy mennyiségű téglát is, melyek a középkori házak utolsó emlékei lehetnek. 159 Páka történetéhez egy 1884-es ásatás nyújt érdekes adalékot. Erről az ásatásról, melyen a ,JSfándorhalmon" sírokat ástak ki, egy újságcikk tanúskodik. Eszerint az ásatok sírboltra bukkantak, melynek hossza 7 m, szélessége 4 m, de benne csak egy elrozsdásodott vasdarab volt. A sírbolton kívül 22 sírt találtak. A helyszínen Török Aurél végzett kutatásokat, aki szerint az „anyag Árpád-kori, bár a csontanyag antropológiailag eltér más temetők anyagától". Sajnos ezzel az ásatással és az 1884 folyamán júliustól novemberig Pusztapákán máshol végzett ásatásokkal kapcsolatosan is komoly problémák merülnek fel. A fő gond, hogy Török Aurélt csak az antropológiai kérdések foglalkoztatták, így a temetőkből csak koponyákat gyűjtött be. Ezek az 1930-as években az Embertani Intézetben még megtalálhatók voltak. Ebből az anyagból írta Allodiatoris Irma doktori disszertációját. A koponyák közül 12 darab minden valószínűség szerint az ásatás közeléből származik. 4 darabon Makai tanya felirat van, 1 darab Kada Elek ajándéka, 8 koponyának Kocsis tanya jelzése van, 3 darab pedig a templomhalomról kerül elő. A templomhalmi koponyák az általunk beazonosított templom temetőjéből származhatnak. Az ásatásból ismert sírbolt - amennyiben valóban sírbolt volt - szintén a közelében helyezkedhetett el. Allodiatoris Irma ezeket a koponyákat együttesen vizsgálta, így eredményei az ásatási anyagok keveredése folytán nem használhatóak. Egy fontos megállapítása azonban érdekesnek tűnik. Szerinte ugyanis a Pusztapákai anyagban a ,honfoglaláskori alapelemek' mellett olyan elemek is megtalálhatóak, melyek a többi Árpád-kori csontoktól erőteljesen eltérnek. Ennek oka az, hogy benne nagyszámú mongoloid elem van. Megjegyzések: Amennyiben Török Aurél feljegyzései, miszerint a Nándorhalmi lelőhely valóban Árpád-kori, akkor Allodiatoris szerint avar népesség továbbéléséről lehet szó. Ha Török Aurél tévedett a lelőhely vagy lelőhelyek korát illetően, akkor ezt a mongoloid elemet akár a kun betelepülőkkel is kapcsolatba lehet hozni. 161 Történeti forrásaink alátámasztják a régészeti terepbejárás eredményét, miszerint a 16. században Páka területén egy jelentős, nagy lélekszámú település létezett, de már a 14. században is lakott helység volt. A terepbejárás bizonysága szerint a településnek, így templomának sem volt Árpád-kori előzménye. Ezúton köszönöm Eke Istvánnak és Kiss Csabának, hogy lehetőséget adtak lelőhelyük közlésére. ALLODIATORIS Irma 1937. 7-8. ALLODIATORIS Irma 1937. 57-59.
