Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 13 „...A SZÓBAN FORGÓ VIDÉKET FELÉLESSZE... " SZABADOSOK ÉS ADÓFIZETŐK „Az itt megállapodtok számára végállomás volt ez a sáv, a tovább vándorlóknak országút vagy átmeneti évekre szóló megállóhely. " 46 „A rácok [...] telepeiket leginkább mocsarak és vizek mellé helyezték, hogy kényelmesebben és könnyebben halászhassanak; lakóházaikat olyan gyatra anyaggal és mesterséggel építik, hogy amikor nekik vagy vezérüknek kedve szottyan, készek mindjárt szétrombolni és máshova vándorolni. Innen van, hogy az a hely, melyen ma még épületek állnak, holnap már pusztán áll. Sőt, legtöbbnek a lakás föld alá ásott hely és a gödrök üregei. " Más források is jelzik, hogy a 17. században pl. Mitrovica és Zimony között és a Szerémségben földbe ásott házak, föld alatti üregek szolgáltak emberi lakásként.

48 Az azonban, hogy a hódoltság kori rácok hogyan alakították ki észak-bácskai új lakóhelyeiket, egyelőre nem ismert, hiszen egyetlen rác település helyét sem sikerült még megtalálni. Lehet, hogy abban a középkori magyar faluban telepedtek le, melynek nevét is tovább használták. Igaz, nem folytatták a templom körüli temetőket, és temetkezési helyüket 1-2 km-re e falvaktól jelölték ki,

49 de ez még nem zárja ki, hogy beköltözzenek a még lakható vagy lakhatóvá tett házakba, állatokat tartsanak a karámokban és istállókban, és újra műveljék a kerteket és a földeket. A defterek adótételei alapján ugyanis az új lakosság a letelepedést követően élénk földművelést folytatott. A betelepíteni szándékozott vidék katonai védelmét ellátó

50 - Górni Aranyasra, Garára és Borsotba költöző - „szabados lovasok", müszellemek 102 (más forrásban 103)

51 családfőjének, ezek 41 nőtlen fiának és testvérének nevét is feljegyezte az 1560-1560. évi defter, de egyelőre csak vezetőjük nevét jelzik a publi46 HEGYI Klára 1976 184. 47 MARSIGLI, Luigi Ferdinando: Danubius Pannonoco-Mysicus. Amsterdam, 1727. I. 25. (In: UDVARDY József 2003 20.) 48 „Innen Dobrinczi (Tobrinzi) föld alatti faluba érkeztünk. A föld fölött csupán a háztetők láthatók, a házak azonban mind a földbe vannak ásva, ez rendkívül különös és furcsa látvány." NE1TZSCHITZ, Kristóf 1634 247.; „E tartomány (a Szerémség - WE) számos városkáinak lakosai földalatti üregekben laknak." BROWN, Eduard 1669-1670 337.; Gubitza Kálmán a Zombor-bodrogmonostorszegi leletek egy részét hódoltság kori sokacokhoz kötötte, „...kiknek földbevájt gúny hóik és tűzhelyük még ma is látható a part mentén". GUBITZA Kálmán 1902. 6. 49 Ez a dunántúli (GAÁL Attila 2002 218.) és az észak-bácskai (WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002; WICKER Erika 2002; WICKER Erika 2003; WICKER Erika 2004a; WICKER Erika 2004b) temetökre egyaránt jellemző. 50 „Úgy képzelhetjük el tehát a szerb településrendszer török újjászervezésének megszilárdítását 1459-1578 között, hogy bizonyos számú földműves település közé néhány félkatonai falut helyeztek el. A törökök ezt a telepítési módszerüket Dél-Magyarországon az 1550-es években szintén alkalmazni kezdték. Ilyen módon kerülhetett sor Baja környékének újjátelepítésére is. [...] Tehát a falvak nagyobbik része általánosan adózó földműves település volt, s csupán kisebbik részük félkatonai település. " VASS Előd 1989 170. 51 VASS Előd 1989 169.