Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

138 ROSTA SZABOLCS Pártákról, pártafoszlányokról 17 esetben tudunk. Ezek közül a legérdekesebb a 25. sírban található, ahol egy kislány homlokán fémszálakból szőtt párta díszlett. Hasonló párták Kerekegyháza-Kápolnahalmon, Bugac-Felsőmonostor plébániatemplománál, a balotapuszati kun női sírban és Szer plébániatemplomának temetőjében fordultak elő. Szabó Kálmán külön megemlíti a szövés-fonás ősi technikáját, mely szerinte hasonló a „hunokéhoz".

127 Egyes elképzelések szerint ez a technika keletről, a kunokkal kerül ide és használata is hozzájuk köthető a Kárpát-medencében a 13-14. században.

128 Bálint Alajos megállapítása ellenére, miszerint Félegyházán semmi nem utal kunok jelenlétére, a kunokkal foglalkozó publikációkban rendre feltűnik a félegyházi templomhalom. Bizonyos archaikus jegyek alapján - mint a fahamu- és faszénszórás megléte a sírokban - a templomnak Árpád-kori előzményt tulajdonítottak. A már említet 200l-es terepbejárás során a Templomhalomtól alig 2 km-re megtaláltuk az Árpád-kori Félegyháza templomának helyét. Mivel a Templomhalmon és környékén semmi nem utal Árpád-kori előzményre, így itt a 14-15. századi sírokban megfigyelt faszén és fahamuszórás szokását a kunokhoz köthetjük, kik még a késő középkorban is használták halottaik eltemetésénél ezt az ősi elemet, akárcsak Karcag-Orgondaszentmiklós, Szeged-Öttömös vagy Csengéié középkori kun temetőiben.

129 Feltétlenül említésre méltó egy (A)GNUS DEI feliratú csatlemez, a gyűrűk közül pedig a liliomos, állatalakos, gótikus M-betűs díszítésű gyűrűk. Ezen ábrázolások gyakori használatát a kutatás újabban a kun köznéphez tartozónak sorolja.

130 Fontos érv a kunok Félegyházán való jelenléte mellett a 44. sírban található: „nagyobb fülbevaló, kerekátmetszetü, ezüsthuzalból készült, rajta három nagyobb hólyagos gömbdísszel. Karikájának két vége kampósan van kiképezve és egymásba kapcsolhatók. A gömböcskék 2-2 félgömbszeletből vannak összeforrasztva."

l3l

Mára. a kutatás megállapította, hogy ez a lelettípus a bizánci kultúrkörhöz vezethető vissza és kelet-délkelet-európai területen is elterjedt. Ez a fülbevaló típus a kunokkal kerül hozzánk, és ők használják a Kárpátmedencében.

132 A fent említett tárgy típusok és a fahamuszórás szokásának együttes jelenléte Kiskunfélegyháza-Templomhalom temetőjében kun jelenlétet feltételez. Nagy valószínűséggel a lakosság nagyrészt itt sem kun, akárcsak a környék jelentősebb 15. századi településein - Monostor, Kecskemét - sem. De a nagyobb települések szívóereje megfigyelhető, így biztos, hogy történik kun beköltözés Félegyházára. A néhány sírban megfigyelt, kunokhoz köthető leletanyag a beköltözők hagyatéka lehet. 127 SZABÓ Kálmán 1938. 63. 128 HORVÁTH Ferenc 2001. 75. 129 HORVÁTH Ferenc 2001. 73. 130 HORVÁTH Ferenc 2001. 226 131 BÁLINT Alajos 1956. 82. 132 V. SZÉKELY György 2001. 40.