Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

136 ROSTA SZABOLCS Szentpetre puszta jöhetne számításba, mivel a két név szinte megegyezik. De a három puszta közül ez lokalizálható a legtávolabbra, hiszen Gyolja falu - melynek közelében fekszik - Csongrádtól északra feküdt a Rekettyés-ér partján.

111 A mai Pálmonostora nyugatról szomszédos Petöfiszállással, mely a 16. századi Ferencszállás felújítása. A szomszédos település szántójaként így Peder vagyis Kalos Petör pusztát kell azonosítani lelőhelyünkkel. Az 1493-as oklevélben található Peder, biztosan ennek a pusztának még 15. századi, településként való említése, így a Gyárfás-féle azonosítás a mai Pálmonostorával helyes.

112 Az egyetlen megválaszolatlan kérdés, hogy köthetjük-e az 1333-ból ismert Sancto Petro-t az újkori térképeken található Zentpeter, Szentpeter 16. századi helységhez, vagyis lelőhelyünkhöz. Ha Győrffy elképzelése igaz, és a falut tévesen tették a Tisza csanádi oldalára, akkor azt minden további nélkül a pálmonostorai lelőhelyhez kapcsolhatjuk. Látható, hogy az egykori településnek 2 alapvető elnevezése van, a „Szentpéter", és a szent szó nélküli „Péter". Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a környéken ma is Péterinek hívják a települést, bár ez az egyetlen forma, melyet nem próbáltak a legújabb időkben felújítani ezen a vidéken. A névvel kapcsolatban arról lehet szó, hogy a „hivatalosan Szent Péter"-nek nevezett helységet gyakran csak egyszerűbben „Peder"-nek, vagy ahogy ma is, Péterinek mondták, és így néhány forrásban is ez a név maradt fenn. Kalos Petör azonosítása a 15. században szereplő kun Kalasszállással, még további kutatásokat igényel.

113 11. lelőhely neve: Kiskunfélegyháza - Templomhalom Fekvése: A mai Kiskunfélegyháza északkeleti szélén, a Bankfalu mellett áll a környezetéből feltűnően kiemelkedő Templomhalom. A középkori Félegyháza temploma ezen a részben elhordott, többszörösen bolygatott dombon állt. Egykori településnév: Félegyháza Az Alföldön és környékén 15 Félegyháza helységre van írásos forrásunk a középkorból. Mára már csak Kiskunfélegyháza őrizte meg nevében középkori elnevezését. A kutatás egyetért abban, hogy valamennyi azonos névadási forma során keletkezett."

4 A névadással kapcsolatos elképzelések a következők: 1. Feled Árpád kori -d képzős személynév +háza utótag. Négy esetben fordul elő Feledház alakban középkori, újkori térképeken.

115 Ez a magyarázat hangtanilag cáfolható.

116 Azon kívül a négy hiteles térképből három a 17. században készült, 111 HORVÁTH László András - H. SIMON Katalin 1996. 112 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 335. 113 HATHÁZI Gábor 2000. 245. 114 MEZŐ András 1979. 15-16. 115 FEKETE János 2001. 14. 116 MEZŐ András 1979. 17.