Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

132 ROSTA SZABOLCS viszont a fémszálakból szőtt pártaöv korának meghatározásában is újabb lehetőségek merülnek fel. Amennyiben elfogadjuk azt a nézetet, hogy ez a táblácskás szövéstechnikával készített pártaöv a kunokkal kerül hozzánk és a kunok régészeti hagyatékának tulajdonítható, akkor a 2002-ben talált egyértelmű kun leletekkel együtt - kérdőjel alakú, gömbös fülbevalók - ezt is az ő hagyatékuknak határozhatnánk meg

86 Szabó Kálmán nyomán ismerjük a templom alaprajzát, melynek teljes hossza 16,9 m, beltere 6,6 m széles, a szentélynél 6,4 m. A templom K-Ny-i tájolású, sekrestyéje az északi oldalon fekszik és félköríves szentélyzáródású. Nagy mennyiségben talált bordatéglákat is, melyek kereszt alakú végükkel lefelé álltak.

87 Az 5,22 m hosszú sekrestye és az öt támpillér elhelyezése gótikus átépítés eredménye. Szabó Kálmán Felsőmonostoron egy ép kemencét is feltárt.

88 1950-ben leletmentés során Dr. Kalmár János egy 19. századi temető megvizsgálása során arról tudósít, hogy a „sekély magasságú dombon állott a fallal körülvett pálos rendi monostor, mely a hódoltság idején pusztult el ". A falak alatt megtalálta a téglából épített sírcellákat, melyben a „zárda szerzetesei nyugodtak"}

9 Kalmár János az újkori névkeveredések folytán gondolhatta azt, hogy a lelőhely az egykori Pálmonostora volt és ebből következtetett arra, hogy ott pálos szerzetesek nyugszanak.

90 Ezt a kevés adatot van lehetőségünk pótolni a 2000 őszén kezdődött, a területre koncentrált terepbejárással, valamint a 2002-es leletmentő ásatással. A terepbejárás során sikerült azonosítani Szabó Kálmán egykori ásatásának helyszínét. Bugac falutól keletre, 1,5 km-re a Csitári tanya mellett középkori település és templom helyét találták. A település kiterjedése igen jelentős. E körül az Árpádkortól a 16. századig jelentős település élt. Az Árpád-kori település magja a templomtól északkeletre egy 300x400 m-es területen lehetett, ahol sok cserépbogrács töredéke került elő. A késő középkori település közvetlenül a templom köré szerveződött. Mélyszántás miatt került sor 2002-ben a Csitári tanya mellett újabb terepbejárásra. Az óriási pusztítás nyomán mintegy 150 összetartozó sírt lehetett a felszínen elkülöníteni. A leletanyagban 15. századi pénz, gömbös fülbevalók voltak. A terepbejáráson résztvevő régészek szerint biztosan a kunokhoz köthető a leletanyag egy része.

91 Ez megerősíti azt a gyanút, hogy a Szabó Kálmán által kiásott fémszálakkal szőtt pártaöv is a kunok hagyatéka lehet. A mélyszántás nyomán derült ki, hogy a korábban a Szabó Kálmán által megásottnak hitt dombtól délkeletre, kb. 40 m-re lehet az a templom, melyet Szabó 86 HORVÁTH Ferenc 2001. 75. 87 SZABÓ Kálmán 1938. 130-132. 88 SZABÓ Kálmán 1986. 31. 89 KALMÁR János 1950. Jelentés. 90 KALMÁR János 1950. Jelentés. 91 Belényesi Károly, Marton Tibor és Langó Péter szíves közlése alapján