Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

SZOKÁS ÉS HATALOM 97 Az a kevés adat, amely Szloboda Mátyás küllődi működéséről rendelkezésünkre áll, annyi következtetést egészen biztosan megenged, hogy a fiatal káplán a korszak alsópapságának azon rétegéhez tartozott, akik az állomáshelyükként kijelölt falvak helyi társadalmába történő betagozódás keretében nem annyira az alkalmazkodásra, hanem sokkal inkább a küzdelemre fektették a hangsúlyt.' A falu és papjának viszályát, amely hosszú éveken keresztül többféle síkon és változó intenzitással zajlott, ma már nehéz lenne apró részleteiben rekonstruálni.

59 Az általunk vizsgált forrásanyagból nagyjából kétféle oksági kör rajzolódik ki a konfliktusok indítékára vonatkozóan. Az esetek meglehetősen nagy részében anyagi jellegű kérdések húzódtak meg a viták hátterében, és ez különösen a káplán számára okozott súlyos sérelmeket. Ezzel szemben a falubeliek leginkább az agilis pap erkölcsi-tanító célzatú intézkedései ellen lázadoztak, amelyekkel kapcsolatban úgy érezték: Szloboda átlépte a hatáskörét. Ez a két konfliktuskör természetesen sokszor összefonódott a mindennapi viták és sérelmek kusza halmazában. A káplán szokatlanul céltudatos magatartása magától értetődően eredményezhette a hívek elutasító attitűdjét, amely egyúttal a paptartás anyagi terheinek elhárítását is magába foglalta. Ugyanakkor a materiális javakban szűkölködő pap számára az ellenállással alapot adtak a még keményebb, nem egyszer indokolatlan túlzásokba eső fellépésre, amelynek táplálója a „csak azért is" jellegű missziós gondolat lehetett. Az évekig tartó ellenségeskedés részletező bemutatása helyett mindössze utalásszerűén vázoljuk fel a főbb konfliktusokat. Az anyagi természetű viták középpontjában a káplán-plébános személyes életkörülményei álltak. A küllődi communitas által valamikor az 1750-es években épített, majd 1766-ban két szobával kibővített

60 vert falú, nádtetős paplak három szobáját Szloboda használta, egyben pedig a házanépe élt. Viszonylag jó állapotban volt a konyha és a kamra. A házzal kapcsolatban a pap nehezményezte, hogy a ház utcára néző ablakait nem látták el zárható ablakszárnyakkal, minek következtében elmélyült olvasás vagy prédikáció-gyakorlás közben felettébb zavaróan hatott az arra járók kíváncsi pillantása. Ennél sokkal súlyosabb gondot jelentett, hogy a különféle melléképületek még az 1760-as évek második felében, tehát Szloboda A kérdéshez vö.: BECK, Rainer 1990. A hazai alsópapság kora újkori mentalitására, életvitelére vonatkozóan alapvető esettanulmány, amely a pap és a falu kapcsolatára is kitér: FAZEKAS István 1993. (különösen: 121-125.) A falu történetével kapcsolatos források hiányára már fentebb utaltunk. Témánk szempontjából különösen szomorú a helyi, községi levéltári anyag pusztulása. A falu mindennapjainak örökre elenyészett nyomait a nehezen kutatható hajdani vármegyei levéltár iratai sem pótolhatják. Az elengedhetetlenné vált bővítést évek óta halogatták a falu lakói. Már az 1756-ban tartott vizitáció alkalmával felszólítást kaptak egy újabb szoba felépítésére: „Communitas prout ipsa occasione visitaionis spopondit, Parocho cubiculum adhuc unum, reliquaque circa domum necessaria, sine ulteriorí dilatione erigat." -KEL 1. a. Visitatio Canonica (Dekrétumok a bácsi kerület plébániái számára 1756-ban). Az 1766ban történt átalakítások költségeihez a község 59, míg a pap 32 forinttal járult hozzá. - Jelentés..., 1771. (Id. 41. jegyzet)