Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

92 BARTH DANIEL A káplán helyenként ironizáló jelentése a szőlőőrzés szokásának olyan klasszikus vonásait állítja előtérbe, amelyek az előzőekben idézett néprajzi és irodalmi leírások fő sarokköveivel állnak párhuzamban. Ezek közé sorolhatók az őrzésben résztvevő leánycsoportok létszámára, a munka napjára, az élelmiszerek beszerzésére, elkészítésére és természetesen az erotikus hangulatú estékre történő utalások. A SZÍNTÉR A XX. század elejéig leginkább Kolluthként emlegetett falu fordulatokban teli története egyelőre még megíratlan. Nyilvánvalóan nem véletlenül fogalmazott több mint egy évszázaddal ezelőtt Grosschmid Gábor, a falu történetéről szóló tanulmány szerzője a következőképpen: „Alig van nevezetesebb és rejtélyesebb helység Bács-Bodrogh vármegyében, mint azon kis falu, melyet jelenleg Kolluthnak neveznek".

26 A falu történetének feltárását már a XIX. század végén is sok szerencsétlen körülmény nehezítette.

27 Jelen tanulmányunkban természetesen nem vállalkozhatunk e hiány pótlására. A következőkben mindössze néhány mondatban fogaljuk össze a XVIII. század közepén lejátszódott történetünk hátteréhez elengedhetetlen körülményeket. A Bácska nyugati felében fekvő falu lakói a kései feudalizmus időszakában a királyi kamara földesúri fennhatósága alá tartoztak. A küllődiek túlnyomó többsége a XVIII. század első felében a katolikus délszlávok - későbbi néprajzi fogalom használatával - sokácoknak nevezhető csoportjához tartozott. Az „illírek" mellett néhány magyar család is élt a faluban.

29 Ha hihetünk az egyházlátogatási jegyzőkönyvek népességre vonatkozó adatainak, a falu lakosságának száma a század harmincas, negyvenes éveiben növekedett meg ugrásszerűen. 1734-ben még csak 134 lelket, míg 1748-ban már majdnem ugyanennyi házaspárt, összesen 735 lakost vettek számba a vizitátorok.

30 Valamikor a század derekán, az 1750-es évek második felében kezdődött meg a német telepesek fokozatos, több hullámban történő betelepuellabus meretricem anno verő currente alteram ex natione hac copulare coactus sim..." - KÉL 1. b. Küllőd l.b. GROSSCHMID Gábor 1887. 1. A plébániai „régi" iratállomány szűkösségéről, illetve a községi levéltár pusztulásáról a községháza leégésekor: GROSSCHMID Gábor 1887. 11. A falu történetének rövid összefoglalásai jellemző módon ezt a korszakot alig érintik: BOROVSZKY Samu (szerk.) 1909.

1. 104-105.; GROSSCHMID Gábor 1887. 5-6. A magyarokat általában az illírek közé sorolták a különféle statisztikák készítésekor. Jellemző példa erre, hogy a küllődi illír családok 1761-ban készített összeírásában több (hozzávetőleg 8) magyar család is szerepel, akiknek ráadásul még a névalakja is magyarul került a jegyzékbe (pl. Szűcs Ferencz, Szűcs Miska, Szabó Mátyás, Vinkó András, Hanák Mátyás stb.). - KÉL 1. b. Küllőd 1. b. KÉL 1. a. Visitatio Canonica (1734, 1748)