Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz
30 WICKER ERIKA PADKAKOPORSÓK A PADKAKOPORSÓK FEDÉSE A padkák fedési módjára - bár az lényegében csak a sírmetszetből állapítható meg pontosan, mind a dombóvári, mind a katymári temetőből vannak fontos adataink. A Dombóváron eltemetettek takarását Gaál Attila 19 olyan sírnál figyelte meg, melyekben famaradványok is voltak. Ennek alapján a takarás három módját különítette el: „1. Egy vagy több deszka- esetleg deszkadarab, melyekkel vagy az egész halottat letakarták, vagy csak a holttest bizonyos részeit - leggyakrabban a fej és nyak tájékát -fedték be velük. [...] 2. Téglalap alakú fakeret, mely a váz szintje fölött helyezkedett el az ugyancsak téglalap alaprajzú sírgödörben. [...] 3. Középen, a sír hossztengelyében elhelyezett keskeny deszka vagy vékony faág nyoma." „Sajnos - jegyzi meg az ásató - a sírgödör formája egyik sírnál sem volt megállapítható, így csupán a 26. sír két sírvéget összekötő famaradványa alapján gondolhatunk arra, hogy deszka vagy vékony gerenda a padkákon támaszkodva valaminek a tartását szolgálta volna. Ilyen tartó funkcióra gondolhatunk egyébként két-három lábnyira ásott sírba ülteti a halottat, úgy hányván a földet reája, hogy az testét ne érje, hanem az arra használt deszkát, melyet lassacskán kihúzván, a föld a leggyöngédebben érinti a koporsótlanul eltemetett hullát." JANCSOVICS István 1864 118. Arra, hogy a holttestet védő deszkát eltávolították volna, máshol nincs adatunk. Hasonló módon, ferdén elhelyezett, bár a sír hosszanti oldalához támasztott deszkát ma is használnak Anatólia egyes vidékein BARTHA Júlia szíves közlése.; Arról, hogy a mai boszniai mohamedán sírformák is középen mélyítettek-e, jelenlegi adataink szerint csak a takarás módjából következtethetünk: „Földbe helyezzük a halottakat, és néhány deszkát teszünk rájuk." BIHAJLI-MERIN, OtoésLise 1974. 154. Belső-Ázsiában az 1800-as években a muzulmánok a holttestet „...megmosták, azután letakarták, s az alig egy méter mély sírba leeresztették. [...] Most a tevelétrát a nyitott sír fölé tették s a nyílást nemeztakaróval befödték, melynek széleit földdarabokkal megnehezítették; erre a szőnyegre ráhantolták a sírdombot, mely ezt a terhet természetesen nem fogja soká elbírni. " HEDIN, Sven é. n. II. kötet 212.; Kazakisztánban napjainkban is előfordul a sírok hasonló fedése: „...mélysége nem volt több 70-80 cm-nél. Négyszögletű gödör volt, padkának vagy padmalynak nyomát sem lehetett látni. (Ilyen mélységben nem is lehet padmalyt építem.) A sír fedésére kb. 20 cm távolságra léceket helyeztek el, valószínűleg erre borították a nádszövetet vagy nemezdarabot, úgy hányták rá a földet..." BARTHA Júlia 1998. 74.; Karószerkezetes fedést ZALOTAY Elemér is megfigyelt a katymári rác temetőben. WICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2002. 4546.; GAÁL Attila a dombóvári temető feltárásakor észrevette, hogy néhány sír hossztengelyében keskeny deszkát vagy vékony faágat fektettek. GAÁL Attila 1982. 165, GAÁL Attila 2002. 211.; 8. kép 4. és 24. kép ill. 8. kép 7-8.; Ha pedig sem kő, sem karószerkezetnek alkalmas fa vagy eszköz nem volt kéznél, a halott megfelelő védelméről másképp gondoskodtak: „...holtteste alá bundát tettünk s egy másik bundával takartuk be. Soha egyszerűbb temetés ... " HEDIN, Sven é. n. I. kötet 199. A 2. pontban jelzett „fakeret" elvileg jelezhet ácsolt koporsóládát, s ezt alátámaszthatja, hogy az ide tartozó négy sírgödör egyenes fenekű volt. Bizonytalan ugyanakkor, hogy a sírok leírásánál jelzett „fehér, gombafonálszerű elszíneződés " valóban fára utal-e. A sírleírásoknál GAÁL Attila úgy fogalmaz, hogy ez „a halottat körülvevő valamilyen szerves anyagból képződött", s csak a 246. sírnál jelez kevés famaradványt. A halottak takarásának tárgyalásakor már fakeretet említ, bár itt a 11. sírnál jegyzi meg, hogy „kevés, fára utaló elszíneződést a váz alatt a sírfenék közelében is találtunk" GAÁL Attila 1982. 135., 157., 164-165; GAÁL Attila 2002. 211.
