Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz
28 WICKER ERIKA kély, az elhunytak közel 90%-át koporsó nélkül helyezték a sírgödörbe. Kétharmadukat a sírfenék közepén kialakított teknőszerű mélyedésbe fektették. Egyötödük sírjának feneke ugyan egyenes vagy ívelt volt, az elhunytakat azonban nem koporsóban temették el. Négy esetben a sír jobb, egynél a bal hosszanti oldalába padmalyt vájtak. A balkáni népesség hagyatékaként meghatározott magyarországi 16-17. századi temetőkben tehát meghatározó a koporsó nélküli, padka- vagy padmalykoporsós temetkezés, mely lényegesen eltér a néprajzból ismert padmalyos sírkiképzésektől, s nem jellemzi a későközépkori magyar temetők sírjait sem. Ezért analógiákat keresve olyan vidékek temetkezési szokásait kerestük, ahol a temetkezés jellemzően nem koporsós, a sírforma lépcsőzetes vagy oldalfülkés, és a lakosság etnikuma/ vallása is valamilyen módon kapcsolatba hozható a 16. század utolsó harmadában Magyarországra költöző balkáni népességgel. A párhuzamok az iszlám vallási területekre mutatnak. 28 A muzulmánok temetkezését - bár egyes helyi szokások pl. anatóliai területeken változatosabb elemeket mutathatnak - lényegében a következőkben foglalhatjuk össze: általános a padkás 29 és padmalyos 30 sírforma; a halottakat koporsó nélkül, pusztán lepelbe csavarva helyezik a sírfenékre; ' a padmalyos sírokat a sír28 WICKER Erika 2002c 29 Anatóliában a muzulmán sírok vagy oldalfülkések, vagy „...a sír minden oldalán kb. 20 cm-es sávot hagynak, mint egy lépcsőfok, úgy néz ki... " BARTHA Júlia szíves közlése.; A sír közepének lemélyítése teljesen általános szokás Afganisztánban is: „Mély gödör volt: felül széles, mindkét oldala lejtős, lenn középen keskenyebb árok...." KLASS, Rosanna 1969. 214.; Más, ugyancsak Afganisztánra vonatkozó forrás úgy fogalmaz, hogy a sírokban „...kamrát képeznek ki". HALÁSZ György 1980. 100. 30 „...az egyik férfi a verem mélyére kuporodik, s annak nyugati fala mentén, alul és oldalvást egy körülbelül huszonöt centiméter átmérőjű, sejtszerű üreget váj, amely olyan hosszú lesz, mint maga a gödör. A kis testet ebben az. üregben fogják elhelyezni." BOURGEOIS, Jean és Danielle 1981. 153-154.; A kazakoknál „...a sírhant és a sírjel nem együtt látható: ez minden kétséget kizáróan a padmalyos temetkezés jele. A padmaly (oldalkamra) kiképzése Dél- és Nyugat-Kazakisztánra jellemző. A törzsi hagyományokon túl a talaj szerkezetével is összefügg, hiszen a padmalyt csak kötött, agyagos talajon lehet építeni. A sírgödör jobb oldalán alakítják ki, a sír alján. Oda teszik le a gyolcsba csavart holttestet. " BARTHA Júlia 1998. 57-59. 31 „ ...az iszlám szabályai szerint való temetési szokás a koporsó nélküli, pusztán lepelben történő temetés. " BARTHA Júlia 1996. 33-35.; Ez a tény nyilván azzal van összefüggésben, hogy egyrészt a klasszikus iszlám területek fában igen szegények voltak, másrészt viszont az éghajlati viszonyok a holttest mielőbbi eltemetését tették szükségessé: „Mindenesetre meglepő azon sietség, mellyel a törökök halottaikat eltemetik, ők, kik minden egyebet oly kimérve, oly lassan, oly szertartásosan cselekszenek. Ki reggel, sőt délben meghal, azt még az napon eltemetik, minden esetre másnap korán. Okául adatik a pestistől való félelem, de valódibb oka azon válasz, melyet Mohamed egy e tárgyra vonatkozó kérdésre adott: 'Ha a holt egy kiválasztott - monda ő - annál jobb, mennél előbb fog rendeltetése helyére eljutni. Ha pedig az elkárhozottak közül egy, érdem van benne tőle mielőbb megmenekednünk. " SZEMERE Bertalan é. n. 109110.; Annak elkerülésére azonban, hogy a holttest a puszta földbe kerüljön, halotti lepelbe tekerik: „...a muzulmán számára nincs más intelem, mint az, hogy bármilyen útra induljon is, a halotti lepléről gondoskodjon. Vámbéry világit rá a dolog lényegére: 'a turbán, amint tudjuk, azon halotti lepedőt jelenti, melyet minden jámbor muzulmánnak folytonos mementó móri gyanánt kell fején hordania. " BARTHA Júlia 1998. 71.; Szarajevó környékén is napjainkig élnek a régi szokások: „...nálunk nincsen halott-kultusz.
