Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Fehér Zoltán: Felit szedem, nem mind. A szanki haramtszedés hidedelem elemzése

A SZANKI HARMATSZEDÉS HIEDELEM ELEMZÉSE 273 ADATTÁR Hiedelemközlések 1. Sárga Piros egy éve halt meg, aki foglalkozott a tehenek hasznának elvételével. Nem tudja, hogy a lányára hagyta-e a tudományát. Tehén hasznát nem tudja mindenki elvenni, mert mondani kell hozzá valami imádságot is. (Sz. J. A.) 2. Az öreg Szalainé, mikor élt még, akkor a közelben minden szomszédjaiul elvette a tejet. Minden szomszédja panaszkodott, hogy véreset ád a tehene. Szalainé pedig hordta a piacra a szép sárga tejfelt. (Sz. J. A.) 3. Az apám talákozott vele. Annak annyi teje vót. Seprű vót nála meg lepedő. Míg a harmat föl nem száradt, körülszaladta a legelőt. (M. F. Z.) 4. Ha valakinek a tehene nem adott tejet, biztos a boszorkány a legelőn húzta a lepedőt. Ilyen vót ez a Péli Mihálné. Biztos a Juli néni megrontotta. (Sz. F. Z.) 5. Ennek a Tótnénak a nagymamája lepedőt terített magára hajnalba, és körül kerülte a födj it. A mezsgyén ment. A másiknak afödjirül a lepedő a harmatot szedte föl. Vót neki egy rossz kis tehénkéje, oszt a tejnek afelé tejföl vót, mer összeszedte a harmatot, a szomszédokét. (M. F. Z.) 6. Még napfőkőtt előtt ment, oszt húzott egy abroszt a tehénjáráson a szomszédjáén. Oszt annak a tehénnek a tejin nem vót föl. A másiknak meg amannál is több vót. Ilyet hallottam, hogy igaz vót-e, vagy nem? (Sz. F. Z.) 7. Úgy vették el a tehénnek a hasznát, hogy reggel, mikor harmat van, akkor fognak egy fehér lepedőt, és áztat húzzák. Persze az felszedi a harmatot. Belecsavarák egy edénybe, és megitatják az ő tehenükkel. A haszon odamegy. (Sz. F. Z.) 8. Hajnalba lepedőt terített magára, amerre járt a másik ember tehene. Azt hajtotta: Felit szedem másnak, felit szedem másnak. Tej, tejföl vót akkor bőven neki. (M. F. Z.) 9. Azok meg hát... én nem láttam, de így mondták, hogy éccaka ment, éjfél tájon. Oszt akkó elvitték a tehén hasznát. Ilyesmit. De ez igaz vót. En oszt nem tudom, hogy hányan mentek. Az boszorkányos ember vagy asszony. (Sz. F. Z.) 10. Luca napján vagy karácsony bűtjin elmentek valami patraccal boronáltak. Mondogatta: Szödöm a hasznot, szödöm a hasznot. A tehénnek elvitte a tejit, az üvének meg több lett. (M. F. Z.) 11. A tej hasznot karácsony éjjelén tizenkét óra tájba veszik el. A bűbájos asszony kimegy a mezőre, ahol a más tehene szokott legelni. A harmatos füvet egy lepedővel vagy köténnyel végighúzgálja, leveszi a fűrül a harmatot. Mikor hazamegy, akkor a harmatos ruhával megsimogatja a tehenet, húzogatja rajta a ruhát, és a takarmányt is megveregeti vele. így a saját tehene nagyon sokat ad, a másé pedig semmit. Az asszonyok csak sírnak. (Sz. J. A.)