Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Fehér Zoltán: Felit szedem, nem mind. A szanki haramtszedés hidedelem elemzése

A SZANKI HARMATSZEDÉS HIEDELEM ELEMZÉSE 259 az oka annak is, hogy egyetlen adatközlő sem számolt be a saját maga által végzett harmatszedésről. Egy szanki férfi ugyan mesélése közben majdnem elárulta magát, elkezdte volna a saját sikertelen próbálkozását mondani, de aztán észbekapott, és hirtelen lakatot tett a szájára. Ezt mondta: Szent Győr nap éccakáján az leterítkezett lepedővel, de tudott valamit ... mer hiába kötöttem lepedőt, és hiába... (15) (És itt leállt.) Ugyancsak ezzel magyarázható az a tény, hogy ez a mágikus cselekmény nem gyűjthető személyes részvétel útján, megfigyeléssel. Ezért Niedermüller Péter szavaival: „a kutatás csak annyit ismer tárgyából, amennyi abból verbalizálható, nyelvi formába önthető".

10 Vajon mennyire hiteles az a kép, amely a gyűjtött szövegekben rendelkezésünkre áll? Nyilvánvaló, hogy minden adatunk annyira adekvát leírását adja a harmatszedésnek, amennyire az adatközlő ismerte azt, és amennyire képes volt azt nyelvi formában megfogalmazni.

11 Az efféle hiedelemközlések csak a vázát adják e szokáscselekménynek. Luca napján vagy karácsony bűtjin elmentek valami patraccal boronáltak. Mondogatta: Szödöm a hasznot, szödöm a hasznot. A tehénnek elvitte a tejit, az üvének meg több lett. (10) (Nem mondja meg, hogy varázscselekményt ki, milyen napszakban és hol végezte, hol és hogyan került sor a serkentő mozzanatra.) A harmatszedés a hiedelemszokások sorsának abban az úgynevezett második fázisában leledzett gyűjtésünk idején, amikor is még ismerték a szokást, éltek egykori gyakorlói (haszonélvezői és kárvallottjai), de már nem gyakorolták. Ennek ellenére 1965-ben gazdagon élt az alsó-kiskunsági Szánk és Móricgát népének kollektív tudatában. Akkor összesen 27 ilyen tartalmú szöveget gyűjtöttünk. Szánkon 11 adatot férfiaktól, 9-et nőktől, Móricgáton 4-et férfiaktól, 3-at nőktől. A szövegek műfajilag hiedelemközlések, élménymondák (memorat) és hiedelemmondák (fabulát).

1

" Az adatközlők nemi megoszlásában nincs lényeges eltérés. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a varázscselekményekről szóló szövegekben is egyaránt szerepel férfi és nő.

13 A legnagyobb számban lejegyzett hiedelemközlések tulajdonképpen a néprajzi gyűjtés következtében jöttek létre, amikor az adatközlő a gyűjtő kérdésére tömören és általánosítva igyekszik mindazt elmondani, amit a kérdésről tud, illetve, amit fontosnak tart. Ennek ellenére még ezek a szövegek is tartalmaznak némi epikus magot, ám természetes társas szituációban az így megfogalmazott hiedelemszokás élmény- vagy hiedelemmonda formát öltött volna. 10 NIEDERMÜLLER Péter 1981. 11 Uő. 1981. 178. 12 FEHÉR Zoltán 2003.; FERENCZI Imre 1966. 5-18.; 1967. 5-18. Talán azért is akad néhánnyal több férfi a véletlenszerűen kialakult mennyiségben, mert a történetekben a férfi szereplők mindenkor pozitívak.