Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bereznai Zsuzsanna: Nép elbeszélőkultúra Érsekcsanádon (XX. század)

NÉPI ELBESZÉLŐKULTÚRA ÉRSEKCSANÁDON 239 csinálni azt a fejdíszt. Ezt egy idős nénitől, Tóth Illésnétől tanultam, aki szintén egyedül volt a faluban, egyedül ő csinálta. Azelőtt a fiatalasszony addig tekerőzött, míg nem volt terhes, míg nem lett gyereke. Az újmenyecske tekerőzött. Ha két évig, háromig nem volt gyereke, akkor addig mindig tekerőzött. Minden vasárnap úgy ment a templomba. (Elmondta: Bálint Dezsöné Fajszi Erzsébet. Gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) Csanádnak volt búvófaluja, úgynevezett menekülőfalva. Amikor valami támadás érte őket, nemcsak a török időkben, hanem a Rákóczi szabadságharc idején is, akkor bemenekültek jószággal együtt a másik településre, ideiglenes településre, melyeket búvófalvaknak neveztek. így a Csanádhoz tartozó Ófalu és Pusztafalu. Az Ófalu helye a mai Dunaátvágás helyén volt, de a Pusztafalu, az szomszádságában volt ennek. (Elmondta: Késmárky Mátyás. Gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) Hiedelemtörténetek Egyszer láttam, hogy a szomszédasszony vetöget. Hát, nem szól. Hát, mondom, ugyan mi lelte... Hát jóba vagyunk. Hát, aztán mondta, hogy azért nem szólt, mert mákot vetett. Pedig nazarénus asszony volt. Es mégis hitt... (Elmondta: Csősz Lajosné Tóth Zsófia. Gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) A nagymamámtúl hallottam azt, hogy iskolás volt, és egyszer csak kinyíltak az ablakok, az iskolaablakok. Minden ablak kinyílt, és körbe táncoltak a lovak a falun... (Elmondta: Tesényi Józsefné Matkó Anna. Gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) Férjnél voltam... A férjemnek a nagymamája mesélte... Oda menten én is férjhöz, abba a házba, és mesélte, hogy itt volt a lakodalom, és rá voltak akasztva a trombiták a falra. Es szóltak a trombiták, nem fújta senki. Csak maguktól... A sátánnak a munkája volt... Az ördögök mögrontották... Sokan voltak a faluban... (Elmondta: Tesényi Józsefné Matkó Anna. Gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) Régen elvitték kocsin a vetett ágyat, szekrényt... Es akkor nem akartak menni a lovak sehova. Prüszköltek, táncoltak, ugrálrak... Nem mennek a lovak... Hát, mit csináljanak ? Tudták, hogy ki az, akinek ez a tudománya van.