Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz
ADATOK A HÓDOLTSÁG KORI DÉLSZLÁVOK... 23 előkerült három, feltételezhetően oldalpadmalyos kiképzésű sír is gyermeksír volt. Éppen az előbbi bácsalmási példák sugallhatják, hogy a többi, e körhöz tartozó temetőben is lehettek olyan sírok, melyek padmalyos kiképzését az ásatok az immár nagyon kis sírmélység miatt nem tudták megfigyelni. A sírleírások között azonban feltűnően széles és egyben igen csekély mélységű sírokat nem találtunk; azok az esetek pedig, ahol csak közvetlen a váz körül és alatt látszott némi lemélyítés, padkásán kiképzett sírokra utalhatnak. Ezért összességében megállapíthatjuk, hogy a padmalyosan kiképzett sírok e balkáni eredetű lakosság temetőiben viszonylag ritkán fordulnak elő. * A „padkás sír" megjelölés nem ritka a régészeti szakirodalomban, ez az elnevezés azonban lényegében a néprajzban fenékpadmai у nak nevezett sírformával azonos. A sírok fenék- és oldalpadmalyos kiképzését a gyakorlatban az indokolja, hogy ugyanabba a sírgödörbe több halottat lehessen eltemetni: az elsőként eltemetett koporsója a sírfenékbe ásott mélyedésbe kerül, melyet deszkával zárnak; a második és harmadik koporsót a záródeszka szintjén, a sír hosszanti oldalaiba beásva kialakított fülkékbe lehet helyezni, s végül a negyediket az oldalfülkéket záró deszkalapok közé, az elsőként eltemetett fölé. 22 Az egész magyar nyelvterületen általánosan elterjedt padmalyos sírok tehát gyakorlatilag kriptaként szolgáltak. Régészeti megfigyelések szerint viszont a padkásán és padmalyosan kiképzett sírokba egy halottat temettek. Eltérnek a feltárások során megfigyelt padkás sírok a néprajzból ismertektől abban is, hogy utóbbiak lényegében sírgödörként funkcionálnak, amibe koporsóban temetik el a halottat. Ezzel szemben a rác sírok fenekének mélyedéseiben zárt faládának nincsenek nyomai, ezt egyébként a viszonylagos sekélység (10-20 cm) és a gyakran teknőszerű fenékkiképzés nem is tenné lehetővé. Ezek a mélyedések lényegében a koporsó alsó részére emlékeztetnek. Hasonló megállapításra jutott Zalotay Elemér is: „Hogy a sírkiképzésnek ebből a módjából kevés fantáziával is gondolhatunk koporsóra, az igen természetes."" Korek József is felfigyelt arra, hogy „a sírgödör alakja teljesen fedi a koporsó mai formáját, ezzel helyettesítették a koporsót" 2 *. 21 Elméletileg elképzelhető, hogy a csak a váz körül megfogható lemélyedés padmaly maradványa. Azonban az oldalfülkés sírokban a vázak mindig kissé oldalukra fordulva feküdtek, a katymári dokumentációk azonban ilyen helyzeteket nem jeleztek. 22 BALASSA Iván 1989. 33. 14. rajz 23 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 44. 88. j.; ZALOTAY Elemér a temetkezési szokást a következőképpen értelmezi: „ Úgy látszik, az ősi szokás az elhunyt nyughelyét a földbe vájva, magában a temetőben készített el, s így a temetésnek sokkal nagyobb lehetett a rítusa eredetileg, mint akkor, amikor a halottat már a háznál fektették deszkakoporsóba. " Véleményünk szerint viszont a szokás kialakulása a padkásán és padmalyosan kiképzett sírok elterjedési területének földrajzi-éghajlati viszonyaival és vallási hagyományaival magyarázható. 24 KOREK József 1994. 181.
