Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz
ADATOK A HÓDOLTSÁG KORI DÉLSZLÁVOK... 21 mák rekonstruálására alkalmatlan - leírások 8 szerint állítólag ezek kevesebb mint egytizede padkás volt. 9 Mivel azonban e sírok mindegyikében koporsószegeket is talált az ásató, megállapítását meg kell kérdőjeleznünk: a középen mélyített sírgödrökbe ugyanis - ahogy azt később igazoljuk, - soha nem koporsóban temették el a halottakat. Bármennyire csábító a sír közepén, a vázcsontok felett megfigyelhető, téglalap alakú elszíneződéseket padkás (tkp. fenékpadmalyos) sírokként meghatározni, az általunk feltárt avar és szarmata temetőkben tett megfigyeléseink óvatosságra intenek. A sírok átvágása ugyanis minden esetben igazolta, hogy a sírgödröket nem padkásán, hanem egészen a fenekükig teljes szélességében ásták ki. így a vázcsontok fölötti téglalap alakú elszíneződések kizárólag koporsó meglétével hozhatók összefüggésbe. Annak összeroskadásakor ugyanis föld szivárog a ládába, s belsejét kitöltve - megfelelő talajban - még akkor is mutatja az egykori koporsó alakját, ha arra már semmiféle famaradvány nem utal. 10 A Duna-Tisza-közi rác temetők közül a Katymár-téglagyári temető kedvező talajadottságainak köszönhetően a sírgödrök fenekén gyakran a váz hosszával egyező vagy kissé rövidebb, fejnél általában valamivel szélesebb lemélyedéseket figyeltek meg az ásatok. 11 Komáromy József az általa feltárt néhány sírnál nem jelzett ugyan padkás vagy lépcsős kiképzést, de azt megjegyezte, hogy „...a sírgödör oldalfalai erősen követték a hanyattfekvő váz alakját, a külső kontúrt, s így a sír lábnál keskeny, fejnél ül. a vállnál a legszélesebb" . Zalotay Elemér megfigyelései alapján ott, „...ahol a váz fekszik, a sír szélessége annyira összeszűkül és megkurtul, hogy a holttestet csak nehezen helyezhették el benne. A hosszúság is csak úgy volt megfelelő, hogy a koponyát erősen a mellre hajlították. " 13 Máshol megjegyzi, hogy „...a sír feneke vájt, nem vízszintes, hanem homorú, az eredeti sír valószínűleg túl rövidnek bizonyult, és azért úgy gyömöszölték bele az elhunytat" 14 . A 37. sír feltárásakor Szabó Györgynek is feltűnt, hogy „ ...a szűk sírgödörbe be van szorítva a test" 15 . Ahogy fentebb már idéztük, hasonló megfigyeléseket tett Pl. a legrészletesebben leit 209. sír: „Padkás sír volt: 40 cm mélységben a sírgödör rövidebb volt, és így lépcsős kiképzésű lett. " MITHAY Sándor 1985. 191. * „A II. házalapnál nagyobb mélységekben padkás sírok kerültek elő [...] az Árpád u. felől kezdődött temetőnek a padkás sírok időben a korai szakaszából származnak [...] A padkás sírokkal kapcsolatban megemlítendő, hogy a II. házalapnál feltártak mind férfisírok voltak. " MITHAY Sándor 1985. 196. 10 WICKER Erika 1990; WICKER Erika 1995; WICKER Erika 1997. „Katymár község határa [...] 80-100 cm vastagon zsíros-fekete humus-sal terített, mely alatt vasoxidos sárga lösz következik [...] A fénylő fekete humus azonnal feltölti az alatta elterülő sárga márgának mélyedéseit, éles vonalakban különül el tőle, s azonnal elválik annak falától. Ez lehetővé teszi, hogy [...] a valamikori sír, verem vagy egyéb mű formáját utána rajzoljuk." WICKER Erika-KŐHEGYI Mihály 2002. 42. 78. j. 12 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 43-44. 84. j. 13 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 12., 44. 14 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 15-16., 44. 15 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 44. A „ szűk sírgödör " valószínűleg a padkalemélyítésre utal.