Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bereznai Zsuzsanna: A Muthnay Kiss család félegyházi sütödéje

A MUTHNAY KISS CSALÁD FÉLEGYHÁZI SÜTÖDÉJE 211 TEPERTŐS POGÁCSA 1000 darab 45-50 gramm/darab 28 kg liszt 1,40 kg élesztő 1,10 kg só 4,20 kg vaj 9,80 kg tepertő 30 darab tojás a bekenéshez Értékesítés A Kiss család pékműhelye mellett bolt is működött. Ezen kívül saját élelmiszerboltjukban és keddi, pénteki napokon pedig a piacon sátorban is árusítottak. Az árut a vásárlók előre megrendelhették a pékségben. Ez különösen a csütörtök-péntek-szombati sütésre volt gyakorlatban, valamint az ünnepek előtt vagy lakodalomra. Egyes megrendelőknek, boltoknak megbeszélés szerint szállított a pékség. A XX. század első felében, s még az 1960-as években is szokásban volt az, hogy a pékinas a hátára vette a nagy kosarat, kerékpárra ült, s mindenhová korán reggel elvitte a megrendelt árut. De az is előfordult, hogy nem hátikosárban, hanem triciklin szállították a termékeket. A Kiss család pékségében az áru 90%-át a pékséghez tartozó üzletekben értékesítették. Az ifjabb mester szerint az a legjobb üzlet, amit nem kell szállítani, nem kell külön kiadás a szállításhoz és a szállítást végző személynek. Félegyházán voltak olyan árusasszonyok, süteményárusok, akik a különböző pékségek termékeit vitték a piacra és az üzletekbe. A pékekkel való megegyezés szerint kosárban hordták a piacra a péksüteményeket, a kosáron a pékség cégtáblája szerepelt. Megegyeztek a pékekkel, hogy mennyi fizetségért szállítják és árulják a termékeket. Az ifjabb Lajos mester visszaemlékezése szerint ezek a sütemény árus asszonyok nagyon jó árusasszonyok voltak. Nem voltak nagyon jómódúak, inkább szegényasszonyok voltak, de sokszor jobban kerestek, mint a péksegéd.