Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása

A KÖZÉP-DUNAI HALÁSZSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA 167 (2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell a halászatról szóló 1888:XIX. te. 3.§-ában említett halászati jogra (igazolt halászati jogra) is. (3) A halászati jog eddigi jogosultjai az államra átszállt halászati jogért kártalanításban részesülnek. A kártalanítás mértékét és módját a minisztérium külön rendelettel állapítja meg. (4) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a halászati jogokra, amelyek a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról szóló jogszabályok alapján szállottak át az államra (5.600/1945. F. M. sz. r. 29 §-a (Rt. 1945. évf. 273). 4.§ (1) Amennyiben a földmívelésügyi miniszter a halászati szakoktatás vagy egyéb közérdekű cél érdekében másképp nem rendelkezik, a kincstár a természetes vizek halászati jogát haszonbérbeadás útján hasznosítja. A haszonbérleti szerződést a kincstár képviseletében az Országos Halászati Felügyelőség köti meg. (2) A haszonbérbeadás - a következő bekezdésekben meghatározott kivételekkel - az illető területre vagy annak üzemszakaszaira alakult halászati szövetkezet részére történik. A haszonbérbeadásnak csak olyan halászati szövetkezet részére van helye, amelynek alapszabályai szerinti tagjai egészen vagy túlnyomó részben olyan halászok, akik a jelen rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek, vagyis amely szövetkezet a halászatot foglalkozásként üző halászokból alakult népi, demokratikus szervezet. 6.§ A természetes vizeken az 1946. évi január hó 1. napjától csak az halászhat, illetőleg horgászhat, aki halász-, illetőleg horgászjegyet vált és ezen felül a szóban lévő természetes vízen halászni vagy horgászni jogosult. Halászjegyet az válthat, aki a halászatot legalább három év óta mint önálló halász, vagy mint segéd gyakorolta és ezt igazolja, vagy aki állami halászati szaktanfolyamot végzett és vizsgát tett, s mindkét esetben az illető területen a halászatra jogosultságát (haíászszövetkezeti tagságát) igazolja. (3) Horgászjegyet az kaphat, aki horgászszervezeti tagságát és ezenfelül azt is igazolja, hogy megélhetését biztosító foglalkozása van. A halászatnál segédkező személyeknek, halászlegényeknek, tanulóknak halászsegédjegyet kell váltaniok. A halászsegédjegy célja az, hogy ennek révén a jegy tulajdonosa a halászatot kitanulhassa s önálló halásszá válhassék. A halászsegédjegy csupán a halászatnál való segédkezésre jogosít. 7. § (1) A természetes vizeken a halászati jog gyakorlására az 1888:XIX. és az 1925:XLIII. törvénycikk alapján alakított halászati társulatok az 1945. évi december hó 31. napjával megszűnnek 13. § (1) Halfogás céljára tilos robbanó, elkábító, mérgező szert (dinamit, gránát, maszlag, mérgezett csali, oltatlan mész, méregfű stb.) használni. (2) Tilos lőfegyverrel, hurokkal, lámpával, fáklyával vagy bármilyen fénnyel, továbbá szigonnyal, dárdával és általában olyan eszközzel halászni, amely a hala-