Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása

164 SÓLYMOS EDE nem igazolta. A mohácsi 23 tag közül 8 halász volt, de 15 olyan, aki nem ütötte meg a mértéket, de néhány még igazolhatta. Hárman mindkét szövetkezetbe beléptek. Köpeti Antal, a Dél-dunai Szövetkezet tagja javasolta az összeolvadást két független munkacsoportba, a kishalászok pedig csoportosuljanak a két nagyháló köré. Érdekes itt is az 1946-os kimutatás a halászokról: 22 halásznak volt háza, négynek földje, ötnek szőlője. 32 tekintette főfoglalkozásnak, nyolc kereset-kiegészítésnek a halászatot. 17 az előző három évben is halász volt. Többen a katonaság miatt nem halászhattak. 9 volt inas, 8 segéd, 2 mester, 30 kishalász, 11 nagyhalász. 1952-ben vették fel a Petőfi HTSZ nevet. Halászcsárdán és halárusító helyeken kívül egy hajóácsüzemet is átvettek, mely halászladikokat, haltartó bárkákat, így nagy, faragott orrtőkés állóbárkát is készített. A szövetkezet több halastavat is üzemeltett. A termelőszövetkezetté alakulással ezek a kezdeti problémák megoldódtak, új élet kezdődött. Modernizálták, gépesítették a munkát, de a halászok legnagyobb eredménynek azt tartották, hogy betegbiztosításra és nyugdíjra is jogosultságot szereztek. De ez már egy másik történet. SZEMELVÉNYEK Az itt közölt levéltári adatok a Tolna Megye Levéltárában (Szekszárd), a Dunai Halászati Felügyelőség XXIV. 209. jelzet alatt találhatók. A kutatást az OTKA támogatásával végeztem. Ezúton is köszönöm a Levéltár segítségét. Szem. 1. Tolnavármegye főispánja 625/1945 Tárgy: A halászati jog kezelésének ideiglenes szabályozása Tolnavármegye területén lévő nyílt vizekben Határozat. Magyarország nyíltvízi halászatáról az 1888 évi XIX. te s az ezt kiegészítő 1926 évi XLIII te. (hn) valamint a 9500/1926 sz. F. M. rendelet (Vr) intézkedik. A régi törvény szerint „a halászat joga a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát illeti." Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945 sz. rendelete a földtulajdon és így a nyílt vízi medertulajdon jogviszonyaiban is gyökeres változásokat idézett elő. Miután a 600-as rendelet a halászati jog kérdését nem érinti, a termelés folytonosságának biztosítása és a nyíltvízi halászat rendjének megőrzése szükségessé teszi a nyíltvízi halászat kérdésének rendezését helyi viszonylatban és ideiglenes jelleggel, addig az ideig, amíg az Ideiglenes