Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása

A KÖZÉP-DUNAI HALÁSZSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA 157 gatást nem kapott." Nem tudjuk azonban, hogy a főispán által hivatkozott Szekszárdi Halászati Szövetkezet mikor, hogyan alakult, s mi lett vele. Iratait nem találtuk. 1945. nov. 13-án megalakult a Tolna és Vidéke Halászati Szövetkezet. 46 halász és a Szekszárdi Sporthorgász Egyesület megbízottja jelent meg. Összesen 47 üzletrészt jegyeztek 5000 P névértékkel, és ideiglenes bérleti szerződést kötöttek az Országos Halászati Felügyelőséggel (OHF). Csakhogy ott volt a még júniusban megalakult a Közép-dunai Halászati Szövetkezet, s megindult a rivalizálás a tagok és a vízterület megszerzésére. Az OHF Kalocsára összehívott egy értekezletet, melyet a Közép-dunai bojkottált. (Szem. 11) A szövetkezet megalakulásával egy újságcikk is foglalkozott. Miszlay János úgy nyilatkozott, hogy 1945 nyarán létrehozták a Közép-dunai Halászati Szövetkezetet, de Faragó Sándor, mint halászati felügyelő és szövetkezeti igazgató korlátlanul uralkodott. Egy hét múlva egy másik cikkben: Megalakult a Tolna és Vidéke Halászati Szövetkezet. A felszabadulás után a kishalászok szövetkezete alakításán fáradoztak, a szervezőmunkát Faragó Sándor - akkor szekszárdi lakos - és Karászi Ferenc végezték, akik a szervezés befejeztével a Szabad Szakszervezet vezetőjével Pestre mentek. Az FM örült, mert ez volt az első kishalászszövetkezet. Megbízták Faragó Sándort és Karászit Pest, Baranya és Bács megyei kishalászok beszervezésével. Faragó Sándor kihagyta Karászit, de nem intézte a cégbejegyzést és a bérletet. Jogot adott a kishalászoknak, de ezt orvhalászatnak minősítették. Sok kellemetlenségük volt. Az okt. 18-i kalocsai gyűlésről lebeszélte őket. Hová lettek a befizetett bérleti előlegek?

9 (Szem. 12) Ilyen előzmények után kezdeményeztük a Közép-dunai Halászati Szövetkezet átalakítását, - írta a halászati felügyelő. Az elnök Heincz József volt, az igazgatósági tagok: Heincz József, Biter György, Matics József, Fojdl Antal és dr. Isgum Ádám, két hely betöltetlen maradt. Működési terület: A Dunának Paks és Gerjen közös határától a Feketeerdő déli sarkára húzott merőleges vonalig terjedt, a decsi, faddi és tolnai, valamint taplósi holt Duna-ágakkal együtt. Ez a következő szakaszokból állt, s az alábbi bérösszeget fizették a bérlők: Dunaföldvár-bátai HT IV. üzemszakasz 1938 kh 1950 kg V. üzemszakasz 1275 kh 3187 kg VI. üzemszakasz csonkán, Rezét nélkül 3183 kh 11936 kg Faddi Holt-Duna cca 312 kh 770 kg Összesen: 6708 kh 17843 kg azaz átlagosan kat. holdanként 2,7 kg halár. 8 KERESZTÉNYI Nándor 1987. 33-35. 9 Tolnamegyei Néplap 1945. november 17.