Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása
A KÖZÉP-DUNAI HALÁSZSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA 155 Egy hét sem telt bele, és megjelent a Földművelésügyi Minisztérium (FM) rendelete, mely még a Halászati Társulatok működését szabályozta. (Szem. 2.) Augusztus 13-án lépett hatályba az ideiglenes kormány 1945. évi 6700 ME számú rendelete, mely kimondta, (2. §) hogy a természetes vizekben a halászati jog az államot illeti meg. Ez a rendelkezés egyaránt vonatkozott mind a magánosok, mind a közületek, testületek parti birtokához tartozó természetes vizekre és az igazolt halászati jogra is. (3) Az eddigi jogosultakat a halászati jogért kártalanítják, kivéve ahol a nagybirtokrendszer megszűnése és a „földmívesnép földhözjuttatása során szállt át az államra". (5600/1945. F. M. sz. 29 §-a) (4. §) Az állam haszonbérbeadás útján hasznosítja a jogot, s ezt olyan halászati szövetkezeteknek adja bérbe, melyek a halászatot foglalkozásként űző halászokból alakult népi, demokratikus szervezet. Amint létrejön a szövetkezettel a bérleti szerződés, az eddigiek kártérítés nélkül megszűnnek. (7. §) A halászati társulatokat a rendelet 1945. dec. 31-gyei megszüntette, s iratanyagukat az arra a területre kinevezett halászati felügyelőnek kellett átadni. Hogy ez miként történt, nem tudom, kétségtelen, hogy több társulat iratanyagát nem sikerült megtalálnom. (Szem. 3) A rendelet következtében november 11-én megalakult a Baja és Vidéke Halászati Szövetkezet 32 taggal. Ugyanennyi üzletrészt jegyeztek. A bajai törvényszék, mint cégbíróság 1945. november 22-én jegyezte be. Elnöknek Berger Györgyöt, hajdani bérlőt és halkereskedőt választották meg. Hasonló utat követtek a többi szövetkezetek is, talán azért, mert ezeket az embereket mindenki ismerte, és nyilván értettek a hivatalos ügyintézéshez is. A tagok saját szerszámokkal halásztak, a fogást eleinte maguk értékesítették, és 30%-ot adtak le a szövetkezetnek. Ez volt a bérlő szövetkezet. 6 December 17-én a bátai halászok követelték, hogy Decsi Imrét és társait zárják ki, mert a múltban bérlők voltak. (Szem. 4.) 1942-ben ugyanis Heincz Frigyes tolnai halász bérelte a VII. üzemszakaszt, de nem bírta a bérletet fizetni. Sikerült kilépnie és átadni a „bátai kisgazdáknak", akik tízen voltak, de mintegy 40 családot érintett. Decsi Imre vezetésével alkották „A bátai Halásztársulatot" (Szem. 5.) Sok huzavona, levelezés, egymás vádolása után 1946. aug. 25-én Berger György elnök közölte Decsiékkel, hogy visszaveszik őket a tagok sorába. Az 1946 januárjában tartott rendkívüli közgyűlésen már 82 üzletrész képviseletében 62 tag jelent meg. Az elnök panaszkodott, hogy a kezdeti lelkesedés után sokan elhanyagolták a munkát. A 6700. számú rendelet 6. §-a értelmében elrendelte a tagok igazoltatását. A bizottság a bataiakat (12 tag) kizárta, mert nem voltak 3 évig önálló halászok. Ebből később még sok vita, személyeskedés lett. 6 FELVIDÉKI István 1972. 35. 7 SÓLYMOS Ede 1995/b 82.
